Újabb rangos nemzetközi elismerésben részesült Lovász László

A Helmholtz-érem a BBAW legmagasabb tudományos kitüntetése, amelyet kifejezetten életművek és kivételes tudományos teljesítmények elismerésére tartanak fenn a humán tudományoktól a matematikán és természettudományokon át a műszaki tudományokig. A kétévente átadott érem névadója Hermann von Helmholtz német orvos és fizikus, a 19. század egyik legnagyobb német tudósa, a látás és a hallás kutatásának úttörője. Az ő nevéhez fűződik a szemfenéktükör feltalálása, valamint az energiamegmaradás törvénye és a termodinamika mechanikai megalapozása.

A Berlin–Brandenburgi Tudományos Akadémia történetét több mint nyolcvan Nobel-díjas tudós munkássága fémjelzi. Olyan kiválóságok tartoztak tagjai közé, mint Albert Einstein, Max Planck, Lise Meitner, valamint Wilhelm von Humboldt és Alexander von Humboldt. Egyszerre tudóstársaság, kutatóintézet, tudományos tanácsadó testület és a tudomány társadalmi párbeszédének aktív fóruma.

"Lovász László korunk egyik meghatározó tudósa a matematika és az informatika határterületén. Széles körű matematikai műveltsége lehetővé tette számára, hogy váratlan hidakat építsen különböző matematikai szakterületek között, ezeket a területek elméleti fejlődésének szolgálatába állítsa, eredményeit az informatikába is átültesse, valamint új alkalmazási területeket nyisson meg a matematika számára" – írta az éremre felterjesztő levelében Martin Grötschel, a BBAW korábbi elnöke.

Martin Grötschel méltatásában kiemeli: "Lovász professzor – sok más ismert kutatótól eltérően – nemcsak saját kutatási területével foglalkozott, hanem a tudomány egészének szolgálatában is a legmagasabb tisztségeket töltötte be. Elnöke volt a Nemzetközi Matematikai Uniónak, később a Magyar Tudományos Akadémiának, valamint tagja volt az Európai Kutatási Tanács (ERC) Tudományos Testületének, az Európai Unió legfőbb, felfedező kutatásokat támogató szervezetének. Több mint tíz tudományos folyóirat szerkesztésében vesz részt, és hat díszdoktori címet, tizenkét tudományos akadémiai tagságot és huszonnégy kitüntetést tudhat magáénak. Utóbbiak között az Abel-díj, a Kyoto-díj és a Wolf-díj, valamint a John von Neumann Theory Prize, a Gödel-díj és a Knuth-díj, valamint a Széchenyi Nagydíj és a Szent István-rend is szerepel. Kutatásainak mélysége és sokoldalúsága, valamint módszereinek eleganciája számos kutatót inspirált eredményeinek továbbfejlesztésére".

Lovász László a Helmholtz-érem átvétele után úgy fogalmazott, hogy különösen megtisztelő számára ez a díj, hiszen a korábbi kitüntetettek a tudományterületek rendkívül széles spektrumában alkottak maradandót. Lovász professzor kiemelt jelentőségűnek tartja, hogy a díjat nemcsak a matematikában elért kutatói eredményeiért, hanem az iskolateremtést, a tudományszervezést és a tudomány kifejezett védelmét is küldetésként végzett tevékenységéért ítélték oda neki.

„Ma is, és bármikor kész vagyok síkra szállni a magyar tudomány – és általában a tudomány – függetlenségéért és megmaradásáért. Óriási élmény volt, amikor Berlinben a tudós közösség az ünnepségen a jelenlétemben megtapsolta Magyarország visszatérését Európába, és ennek fontos eleme a magyar tudomány újraintegrálódása is” – hangsúlyozta Lovász László, aki körül a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben ma is lelkes, fiatal kutatókból álló csapat van, és ebben az aktív, alkotó szellemű műhelyben ma is folyamatosan tanulnak tőle a következő generációk matematikusai.

Lovász László emellett ma is rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat, többek között alma materében, a Fazekas Gimnáziumban. Úgy véli, „a matematika olyan tudomány, amelynek lényegét, az egzakt gondolkodás örömét már középiskolás korban is meg lehet érezni. Ráadásul a matematika egyre inkább központi terület a fizikában, az informatikában, sőt, a biológiában is. A matematikai gondolkodásmódnak óriási ereje van a megismerésben, nemcsak egy matematikus számára.  Nekem egész életemben fontos volt, hogy ezt az élményt tovább is adjam. Igazi öröm, hogy a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet egyértelműen érződik a világ élvonalába tartozó magyar matematika további műveléséhez szükséges kutatási miliő. Remélem, hogy ez a miliő a megpróbáltatások ellenére fenntartható a magyar egyetemek tanszékein is."