Tudományalapú közlekedési megújulás

Jakab Roland a Science-Based Transportation Regeneration címmel tartott előadásában elsőként a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat céljairól és működéséről beszélt, majd azt mutatta be, hogyan kapcsolódnak a HUN-REN kutatásai és fejlesztései a jövő mobilitásához. Kiemelte: a cél olyan fenntartható, okos és autonóm közlekedési rendszerek támogatása, amelyek egyszerre teszik biztonságosabbá, hatékonyabbá és környezetkímélőbbé a mobilitást.

Ennek egyik kiemelt platformja volt az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriuma, amelyet a HUN-REN SZTAKI vezetett, együttműködő partnerei pedig a BME és a győri Széchenyi István Egyetem voltak. A nemrég lezárult négyéves program a járműautomatizálás és a közlekedési alkalmazások terén ért el kimagasló eredményeket, most pedig már az újabb, hároméves program tervezési fázisa zajlik. Jakab Roland hangsúlyozta, hogy a program nemcsak jelentős kutatási eredményeket hozott, hanem ipari együttműködésekhez, szabadalmakhoz és magasabb technológiai érettségi szinthez is hozzájárult. A labor egyik kiemelt fejlesztése a dinamikai határon működő autonóm járműirányítás, amely kritikus helyzetekben képes átvenni az irányítást és elkerülni az ütközést.

„A súlyos és halálos balesetek mintegy negyede azért következik be, mert a vezető elveszti az irányítást a jármű felett. A megoldás a kritikus helyzetekben automatikusan átveszi az irányítást és autonóm beavatkozási rendszerei révén elkerüli az ütközést, amivel emberéleteket menthet meg” – fogalmazott a HUN-REN vezérigazgatója.

Jakab Roland arról is beszélt, hogy a mobilitás szempontjából az AI Nemzeti Laboratórium tevékenysége is kulcsfontosságú. Az itt zajló kutatások a mesterséges intelligencia teljes spektrumát lefedik: a matematikai alapoktól a nagy nyelvi modellek alkalmazhatóságán át a beágyazott AI-megoldásokig. Ez a tudás közvetlenül hozzájárulhat a jövő közlekedési rendszereinek intelligensebb működéséhez, az automatizáláshoz és az adatvezérelt döntéshozatalhoz.

Az előadás kitért a HUN-REN különböző kutatási intézményeiben folyó további, a mobilitáshoz szorosan kapcsolódó kutatásokra is. Ezek között vannak a könnyű, tartós és újrahasznosítható anyagok, az energiatárolási és hidrogénalapú megoldások, valamint a közlekedés anyag- és energiahatékonyságának növelése rendszerszintű optimalizálással (HUN-REN-BME Kompozittechnológiai Kutatócsoport, HUN-REN TTK, HUN-REN SZTAKI).

A vezérigazgató bemutatta a HUN-REN AI4Science programját is, amely a mesterséges intelligencia kutatási célú alkalmazását támogatja. Ennek részeként olyan eszközök és szolgáltatások épülnek, amelyek gyorsítják a kutatást, növelik a kutatói hatékonyságot, és új tudományos lehetőségeket nyitnak meg. Előadásának záró részében az AI First Science szemléletét ismertetve arra is rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia a jövőben nemcsak támogathatja a kutatókat, hanem aktív kutatótárssá is válhat.

A HUN-REN vezérigazgatójának gondolataira az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen is reflektáltak. A panel résztvevői – köztük Krzysztof Kulik, az Európai Bizottság kutatási és innovációs főigazgatóságának igazgatója, Helene Niklasson, a Volvo Group innovációs ökoszisztémákért felelős alelnöke és Giorgio Traviani, az európai Rail Joint Undertaking ügyvezető igazgatója – olyan témákat vitattak meg, hogy miként lehet a közlekedési K+F-fel kapcsolatos rövid- és hosszútávú kihívásokra választ találni; hogyan lehet áthidalni az alapkutatás és a gyakorlati megvalósítás közötti szakadékot; és milyen finanszírozási mechanizmusokkal lehet stimulálni a befektetéseket.