Béremelés, teljesítményalapú finanszírozás és AI-forradalom jön a HUN-REN-nél
Hosszú távra stabilizálja működését a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat a 25 éves keretmegállapodással, amely jelentős forrásbővülést, új irányítási modellt, béremeléseket és mesterséges intelligenciára épülő fejlesztéseket hoz a hazai kutatásban, mondta a portfolio.hu-nak Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója a hétfői aláírással kapcsolatban.
„Hétfőn írtuk alá a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat működését megalapozó közfeladat-finanszírozási szerződést, amelynek köszönhetően egy stabil, kiszámítható rendszert tudunk építeni a kutatóink és a HUN-REN-ben dolgozók számára. Ez egy 25 éves keretmegállapodás, amelyben a magyar állam megbízza a HUN-REN-t a modern kutatások elvégzésére és 6 éves ciklusokra bontva egy közfeladat-finanszírozási szerződést kötünk vele” – emelte ki a hétfői aláírás jelentőségét Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója a portfolio.hu interjújában.
Jakab Roland arra reagálva, hogy a kutatási hálózat 2026-ban 76,8 milliárd forintot, 2027-től kezdődően évente 89,3 milliárd forintot kap az államtól, hangsúlyozta, a növekedő finanszírozásuk lehetőséget nyújt új kapacitások kiépítésére is. „Szeretnénk olyan típusú szolgáltatásokat nyújtani a kutatóknak, amelyek aktívan segítik a tudományos tevékenységüket. Mesterséges intelligencia alkalmazásokat és olyan új eszközöket adunk a kutatóink kezébe, amelyekkel gyorsabban jutnak eredményre” – emelte ki, majd hozzátette, jövőbeni cél egy célzott AI kutatóközpont létrehozása, amelyben egyrészt az AI általi kutatásokat kutatják, illetve olyan specializált modelleket hoznak létre, amelyek egy adott tudományterületen - legyen az biológia, kémia vagy fizika - magasabb szinten tudják támogatni a kutatásokat. Az interjúban elhangzott, hogy a kiemelt stratégiai területet kapó mesterséges intelligencia mellett új intézet is indul a HUN-REN-ben az egészséges élet kutatására, azzal a céllal, hogy a magyarok hosszabb ideig éljenek egészségben.
A beszélgetés során Jakab Roland még elmondta, a hálózat 3500 kutatója már most is számos piacra vihető fejlesztésen dolgozik: az űrkutatást kiszolgáló soproni nullmágneses laboratóriumtól az aszálytűrő növényfajtákon, új energiatárolási megoldásokon és vakcinákon át a gyógyszer- és diagnosztikai fejlesztésekig. Mindezeket nagy teljesítményű számítási háttér is támogatja majd. A tervezett, 20 petaflopsos Levente szuperszámítógép – és az európai exascale rendszerhez való csatlakozás – a digitális önrendelkezést, az alkalmazott AI-t és az adatvezérelt kutatást szolgálja.
A teljes interjút itt lehet elolvasni.

