Jó-e a néptánc a demencia ellen? – Ilyen volt a Healthy Living Symposium 2025 második napja

A második nap keynote-ját Berry Halliwell, a Nemzeti Szingapúri Egyetem kiemelt professzora tartotta, aki azt kutatja, hogy a szabad gyökök és antioxidánsok hogyan kapcsolódnak az Alzheimer-kórhoz és más agyi betegségekhez, valamint az étrend egészségre gyakorolt hatását is vizsgálja.  

A brit professzor előadásában elmondta, hogy az ergothionein (ET) – amelyet főként gombákból juttathatunk a szervezetünkbe - egy különleges anyag, amely egyre több kutatás szerint is fontos szerepet játszhat az öregedéssel összefüggő betegségek megelőzésében. Az ET alacsony szintje összefügg például az Alzheimer-kórral, a Parkinson-kórral, a szív- és érrendszeri bajokkal, a makuladegenerációval és a törékenységgel is. Az ET gyulladáscsökkentő, védi a sejteket a káros oxigéngyököktől, segíti a mitokondriumok működését, lassíthatja a neurodegenerációt, és óvhatja a tüdőt, a májat és a vesét is. „Ma még nem teljesen tisztázott, hogyan hat pontosan, de egyre több bizonyíték szól amellett, hogy fontos szerepe lehet az egészséges öregedésben” – mondta a kutató. 

Az egészséges öregedést a járványtan felől közelítette meg Paul Elliott, az Imperial College London Epidemiológiai és Közegészségügyi Tanszékének vezetője. A professzor elmondta, a járványtani kutatók az vizsgálják, hogyan és miért fordulnak elő betegségek különböző csoportokban, illetve milyen tényezők növelik vagy épp csökkentik a kockázatot. Emellett feltérképezik a betegségek gyakoriságát térben és időben, hogy így segíthessenek a megelőzésben. Például a szívbetegségek halálozásának csökkenése vagy az elhízás terjedése jól mutatja az életmód és a környezet szerepét.

Egy újfajta szemlélet a gének mellett az étrend, a vegyi anyagok, a bélbaktériumok és a stressz együttes hatását is vizsgálja. Paul Elliott szerint a nagy, hosszú távú kutatások lehetővé teszik, hogy még a betegségek megjelenése előtt megmérhessük ezen hatásokat, hogy jobban megérthessük a kórokokat és megelőzési lehetőségeket. „Végső soron ennek az új tudásnak köszönhetően közelebb kerülhetünk az egészséges öregedéshez és betegségmegelőzéshez” – tette hozzá a kutatóprofesszor.

A nap folyamán szó esett az agyi betegségek gyulladásos mechanizmusainak új, célzott kezelési lehetőségeiről is. A HUN-REN SZBK kutatója, Dénes Ádám elmondta, az agyi betegségek egyre nagyobb terhet rónak a társadalomra, miközben hatékony kezelésekből kevés áll rendelkezésre. A kutatások szerint a gyulladás fontos szerepet játszik ezen agyi betegségekben, amelyekben kulcsfontosságú sejtek a mikrogliák, azaz az agy „immunsejtjei”. A mikrogliák segíthetik alkalmazkodni az agyat az oxigénhiányos állapotokhoz, de gyulladás esetén kóros folyamatokhoz is vezethetnek. „Ma azt vizsgáljuk, milyen molekulák irányítják ezeket a folyamatokat, és hogyan változik a mikroglia működése különféle betegségekben” – tette hozzá Dénes Ádám. 

Hogyan javíthatjuk agyunkat öregedés közben? Erről már Vidnyánszky Zoltán, a HUN-REN TTK Agyi Képalkotó Központjánaknak vezetője beszélt, aki szerint a demencia megelőzhető, hiszen e betegség kockázatának nagy része az életmódunkkal befolyásolható. A HUN-ML-BRAIN programjuk a magyar néptáncra építve kapcsolja össze a mozgást, a szellemi és társas tevékenységeket.  

Világszerte több mint egymilliárd ember szenved depressziótól, szorongástól, bipoláris vagy étkezési zavartól, illetve skizofréniától. Bár a kezelések javítanak az életminőségen, a betegek kétharmada nem kap megfelelő ellátást. Keserű M. György, a HUN-REN TTK Szerves Kémia Intézet Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője a múlt, a jelen és a jövő terápiáit mutatta be előadásában. 

Stefan Thurner, a Bécsi Orvostudományi Egyetem professzora arról beszélt, hogy egy újgenerációs egészségügyi adatrendszer hogyan teszi lehetővé, hogy az orvoslást és az ellátórendszereket összetett, dinamikus egészként láthassuk. A kutató szerint milliók egészségpályája rekonstruálható, így láthatóvá válik, mi működik és mi nem. „Az adatok segítenek feltárni a betegségek lefolyását, a mellékhatásokat, a terápiák hatékonyságát, és így támogatják a hatékonyabb, fenntarthatóbb egészségügyi rendszerek tervezését” – hangsúlyozta a Bécsi Egyetem professzora. 

Kerepesi Csaba, a HUN-REN SZTAKI kutatójától megtudhattuk, hogyan mérik az öregedést és a fiatalodást a mesterséges intelligencia segítségével. „Olyan új módszereket fejlesztünk az öregedés és a fiatalodás mérésére, amelyek segíthetnek fiatalító terápiák értékelésében és a személyre szabott orvoslásban” – mondta a kutató. 

Miklós Dezső, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóntézet kutatója kiemelte, hazánkban hatalmas mennyiségű egészségügyi adat áll rendelkezésre, amelyekből idő szerint rendezett betegutakat építünk fel. Elemzéseik szerint ezek a neurális hálók pontosabbak a hagyományos módszereknél, és értelmezhető mintázatokat mutatnak, így segíthetik a hazai egészségügy hatékonyabb működését. 

Az első nap történéseit itt foglaltuk össze.