Két világhírű kutatóközpont, egy közös cél – vezetői látogatás Manchesterben

Villámlátogatást tett a HUN-REN vezetőségi küldöttsége Manchesterben, hogy az angliai város két tudományos intézetében ismerkedjen meg a legjobb nemzetközi tudományos, tudományszervezési és innovációs gyakorlatokkal.

Félmillió páciens adatai

Az út első állomása a UK Biobank volt, a világ legnagyobb biomedicinális adatbázisának őrzője. 500 ezer önkéntes részletes adatait (genetikai információkat, képalkotó diagnosztikát, klinikai adatokat, életmódra és környezetre vonatkozó információkat) tárolnak itt, és ennek köszönhetően az intézet a precíziós orvoslás globális alapkövévé vált.

Az itt felhalmozott adatvagyon jelentőségét az adja, hogy felhőinfrastruktúrán keresztül globálisan elérhető minden, legitim egészségügyi kutatást folytató akadémiai, jótékonysági, kormányzati vagy akár ipari kutató számára, aki megfelel az etikai és adatvédelmi elvárásoknak.

A UK Biobank működése számos tekintetben példaértékű. A szabályozott hozzáférés lehetővé teszi, hogy kisebb költségvetésű intézmények vagy akár pályakezdő kutatók is dolgozhassanak a világ legmélyebb orvosi adatállományával, a mögöttes szuperszámítógépes kapacitás pedig feleslegessé teszi a nagy helyi erőforrásokat. Ugyanakkor a kutatóknak évente be kell számolniuk kutatásuk előrehaladásáról, és minden tudományos publikációt be kell jelenteni a Biobank felé. Mindezeknek köszönhetően a Biobank kulcsszerepet játszik például az Alzheimer-kór genetikai hátterének feltárásában és a legújabb metabolomikai kutatásokban.

A UK Biobank jó példája annak, hogy a nagyszabású tudományos infrastruktúra és adatvagyon miként képes felgyorsítani a kutatásokat és elősegíteni a nemzetközi együttműködést. Egyúttal arra is rámutat, hogy az adatalapú kutatás hogyan formálja át a betegségek kialakulásáról alkotott tudásunkat és segíti elő új gyógymódok kifejlesztését. Az intézmény értékes ötleteket adott a biomedikai adatok magyarországi felhasználására, például a gyógyszerkutatás területén.

A jövő csodaanyaga – már ma

A nap második felében a National Graphene Institute (NGI) kutatási igazgatója, Vladimir Falko professzor fogadta intézetükben a magyar küldöttséget. Az NGI kimagasló az anyagtudományi kutatóközpontok között: itt jegyzik például a grafén felfedezését, amiért Andre Geim és Konstantin Novoselov 2010-ben Nobel-díjat kapott.

Az NGI nem csak tudományos teljesítménye miatt kiemelt intézmény. A grafén rendkívül sokoldalú anyag, számos ipari felhasználási területtel, és ezeket a területeket az NGI-ben, illetve a mellette működő Graphene Engineering Innovation Centre-ben (GEIC) aktívan keresik.

Ipari ökoszisztémájukban több mint 100 vállalati partnerrel dolgoznak együtt, áthidalva a legmagasabb szintű alapkutatás és a piaci termékfejlesztés közötti szakadékot, átültetve a laboratóriumi eredményeket az ipari méretű termelésre alkalmas technológiákba. Az együttműködésekből már született grafénnal kevert, nagyobb szilárdságú beton („concretene”); könnyűszerkezetes kompozit anyagok az autóipar számára; vagy következő generációs akkumulátorok és vízszűrők.

A küldöttség megismerhette a GEIC többszintű partnerségi modelljét is, ahol minden érdeklődő, az Airbushoz hasonló óriásoktól kezdve a kkv-kig, megtalálják az együttműködés számukra legjobb formáit. Minden partnerségben közös, hogy a GEIC hozzáférést biztosít a világszínvonalú mérnöki tudáshoz, a laboratóriumi infrastruktúrához és a releváns szellemi tulajdonhoz.

Magyarországon is hangsúlyos az anyagtudományok területén folytatott kutatómunka. Ha a magyar intézmények és kutatók szoros kapcsolatokat tudnak kiépíteni az NGI-hez hasonló tudásközpontokkal, a lehetőségeik is megsokszorozódnak.