Londoni kilátás: a Space-Comm Expo a kutatók szemével

Előadóként, kiállítóként részt venni egy expón nem kis feladat, de a négy magyar kutató ezen felül is különleges terhet vett a vállára Londonban. Bombicz Petra, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Kémiai Krisztallográfiai Kutatólaboratóriumának kutatócsoport-vezetője; Pál Bernadett, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos munkatársa; Hunyadi Mátyás, a HUN-REN Atommagkutató Intézet tudományos főmunkatársa; és Kuslits Lukács, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatója nem csak magát és saját munkáját képviselte, hanem intézetét, a HUN-REN hálózatát és azon keresztül bizonyos értelemben a teljes magyar űrtudományt is. Az erőfeszítés azonban megérte, mert mint mondják: közös élmények fűzik össze őket, nemzetközi szakmai kapcsolatok szövődtek, és szemléletmódjuk is új dimenziókkal tágult.

Lenyűgöző méretek és számok

Aki nem járt még hasonló rendezvényen, annak az expo léptéke önmagában is meglepetés. 5000 látogató, több száz kiállító, száznál több előadás – ahogy Pál Bernadett mondja, "az esemény volumene messze felülmúlta a várakozásaimat”. Hasonló élménye volt Bombicz Petrának is, aki eddig elsősorban tudományos konferenciákon vett részt. „Azokon is jelen van néhány kiállító, akikkel a szünetekben beszélhetünk, például eszközbeszerzésekről. Itt azonban megfordult az arány, és újszerű élményt jelentett, hogy kutatóként mi is a kiállítótérben foglaltunk helyet” – érzékeltette a különbséget.

Az expo egyszerre volt tudományos és üzleti fórum, és éppen ez a kettős természete tette különösen érdekessé azok számára, akik eddig inkább csak a kutatói életpálya akadémikus oldalát ismerték.

Erő az összetartásban

A négy kutató egybehangzóan kiemelte, mennyire sikeres volt a magyar jelenlét a kiállításon. Mivel a stand szinte közvetlenül a bejárattal szemben helyezkedett el, „jóformán el sem lehetett kerülni bennünket”, fogalmaz Pál Bernadett. Vonzották a látogatókat az apró ajándékok, mint az agyat formázó rugalmas stresszlabda vagy az „űrcsoki” – ha pedig egyszer megállt valaki, már megragadta a figyelmét az űrben végzett kísérletek bemutatása, a kristályoktól kezdve a molekulamodelleken át az űrhöz nemesített növényekig. Hunyadi Mátyás szerint az Airbushoz hasonló ipari óriásokat leszámítva kevés kiállító jelent meg olyan látványosan, mint Magyarország.

Természetesen tovább növelte a vonzerőt a két magyar űrhajós, Kapu Tibor és Cserényi Gyula jelenléte is, akik mindenkit elbűvöltek közvetlenségükkel, szerénységükkel.

Komoly hozadéka volt annak, hogy a HUN-REN közösen mutatta be a hálózathoz tartozó intézményeket és az azokban folyó űrkutatási tevékenységeket. Ez olyan jelenlétet biztosított, amelyet egyetlen intézmény sem tudott volna elérni önmagában. Pál Bernadett felidézte azokat a beszélgetéseket, amelyek során elmondták neki, mennyire jó, hogy egy kisebb ország is kilép erre a színtérre, ráadásul rögtön egységesen bemutatva kutatási kapacitásait. A széles kutatási portfólió ráadásul remek alapot teremtett a beszélgetésekhez: mindig akadt olyan téma, ami illeszkedett a látogató érdeklődéséhez.

Lehetnek közös metszetek

A közös fellépés a négy kutatót is közelebb hozta egymáshoz. Bombicz Petra hangsúlyozta: a Space-Comm kiváló alkalom volt arra, hogy a HUN-REN kutatói jobban megismerjék egymást és bepillantást nyerjenek egymás munkájába. Noha korábban gyakorlatilag soha nem találkoztak, a londoni két nap alatt termékeny szakmai párbeszédet folytattak. Ahogy Kuslits Lukács rámutatott: "annyira sokszínű Magyarország beágyazottsága az űrtudományba, hogy hazai szinten is fontos lenne jobban odafigyelni egymásra."

Hunyadi Mátyás egy további, ritkán emlegetett hozadékát is megnevezte a rendezvénynek: amikor az ember sokadszorra magyarázza el a saját kutatását, miközben mindenki más-más kérdést tesz fel, a saját munkáját is más szemszögből kezdi el látni, új inspirációkat, ötleteket kap. „Ebből a szempontból hasznosabb volt, mint egy tudományos konferencia” – összegezte.

Bővülő nemzetközi kapcsolatrendszer

Mind a négy kutató számtalan érdeklődővel váltott szót, és nem egy esetben konkrét jövőbeli együttműködések alapjait rakták le. Bombicz Petrának a rendezvény egyik legmeghatározóbb pillanata az volt, amikor személyesen is találkozhatott azzal a holland kollégával, aki meghívta őt és kutatócsoportját, hogy dolgozzák ki szerves anyagok mikrogravitációs kristályosítási módszerét, amihez ők a kísérlet technikai környezetét biztosították a Nemzetközi Űrállomáson. "Két éve csak online kapcsolatban voltunk, és most végre személyesen is megismerkedtem vele" – idézte fel.

Hunyadi Mátyás, aki részecskedetektor fejlesztésében vesz részt az ATOMKI-ban, körülbelül harminc látogatóval folytatott érdemi párbeszédet. Becslése szerint közülük 5-8 lehet potenciális partner a jövőben, de egy brit céggel már most különösen jó esély mutatkozik az együttműködésre. Pál Bernadett legalább öt-hat olyan kapcsolatot szerzett, amelyeket a jövőben is aktívan tart majd; köztük egy PhD-hallgató és témavezetője, akik éppen a Konkoly Csillagászati Intézetből származó adatokkal dolgoznak.