Science Expo: rekordérdeklődés kísérte a hazai tudományos seregszemlét

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat idén is kiemelt kiállítóként vett részt hazánk legnagyobb tudománynépszerűsítő rendezvényén, a Science Expón október 28–30. között a Millenárison. Kutatóközpontjaink a mesterséges intelligencia és technológia, az egészséges élet, valamint a környezet és fenntarthatóság témakörein keresztül azt mutatták be, miként formálják kutatásaikkal a jövő mindennapjait. A kiállítások, kísérletek, interaktív bemutatók mellett előadások és kerekasztal-beszélgetések is várták az érdeklődőket. A HUN-REN kutatói a mesterséges intelligenciáról és a robotikáról, valamint a klímaváltozásra adható lokális válaszlehetőségekről tartottak előadásokat.

Az esemény megnyitóján Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter kiemelte, a magyarok az innováció és a tudomány segítségével a jövő nyertesei lehetnek. Emlékeztetett arra, hogy a magyar tudomány 200. évét is ünnepeljük, hiszen Széchenyi István akkor alapította a Magyar Tudományos Akadémiát.

Hegyi Péter, az Európai Tudományos Akadémia Budapesti Tudásközpontjának (Budapest Knowledge Hub), valamint a Nemzeti Tudósképző Akadémia igazgatója kiemelte, hogy a a tudomány mindenkié, az életünk kihagyhatatlan része.

A megnyitó után Vidnyánszky Zoltán, a HUN-REN TTK Agyi Képalkotó Központ igazgatója bemutatta azt a magyar projektet, amely a demencia megelőzését segíti a magyar néptánc segítségével.

Fókuszban a mesterséges intelligencia

Az idei Science Expo alkalmat adott arra, hogy a HUN-REN megmutassa: a magyar kutatási hálózat nemcsak a tudományos közösség, hanem a társadalom egészének szolgálatában áll. A hálózat intézményeiben folyó kutatások célja nem csupán az ismeretek bővítése; a kutatók a különböző társadalmi és környezeti kihívásokra keresik a megoldásokat.

A HUN-REN SZTAKI fiatal kutatói a mesterséges intelligenciával és a nyelvi programokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglalták össze, majd átadták a robotjaiknak a színpadot: két robotkutya és egy humanoid mutatta be, hogy mire is képesek.

A kerekasztal-beszélgetések között is a mesterséges intelligencia és annak lehetőségei voltak a középpontban. „A mesterséges intelligenciához mindannyiunknak meg kell találnunk a saját viszonyunkat. Meg kell érteni, hogy az AI nem helyettesíti az embert, hanem kiterjeszti a képességeit. Ennek a tudatosítása a következő időszaknak egyik legfontosabb feladata” – emelte ki Jakab Roland, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgatója, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke a beszélgetés során. Hozzátette, társadalmi tudatosításra és képzésekre mind a társadalom széles rétegeiben, mind pedig a gazdasági szereplők körében szükség van.  

Jakab Roland részletesen bemutatta annak jelentőségét is, hogy Magyarország az AI Factory Antenna program keretében hozzáférést kapott a Jupiter szuperszámítógéphez. Mint mondta, a 10 millió euró költségvetésű program egyik célja, hogy az egyetemek, az induló vállalkozások és a magyar nagyvállalatok megismerjék és megtanulják alkalmazni a szuperszámítógépes infrastruktúrát.  

Egy másik kerekasztal-beszélgetésen azt ismertették a szakértők, hogy a mesterséges intelligencia hogyan segíti az egészségügyet. Itt elhangzott, hogy noha ma még gyerekcipőben jár az AI alkalmazása az egészségügyben, ugyanakkor a fejlődés üteme rendkívül gyors. Benczúr András, a HUN-REN SZTAKI kutatója számos példát sorolt a lehetséges fejlesztésekre: orvosi képi diagnosztika, gyógyszerhatékonyság vizsgálat, gyógyszertervezés, kezelések hatékonyságának felmérése, betegút-vizsgálat.  

Horváth Péter, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója pedig arra mutatott rá, hogy az adatok hozzáférhetőségét szabályozó jogi környezet Európa-szerte merev, ami versenyképesség szempontjából kifejezetten hátrányos.

Hogyan készültek a kutatóűrhajósok az űrutazásra?

A három nap talán legjobban várt programja Kapu Tibor és Cserényi Gyula előadása volt, amely hatalmas érdeklődés közepette zajlott.  A kutatóűrhajósok közismert filmek részletein keresztül mesélték el az űrutazásra való felkészülésüket.

Érdekességként elmondták, hogy egy 20 napos űrmisszió alatt az űrhajósok kb. 6 millisievert sugárzást kapnak, amely még nem veszélyes mennyiség. (Összehasonlításképpen ez a mennyiség nagyjából annyi, mint amennyit három év alatt kaphatunk a Földönmíg egy CT-vizsgálat például 10 millisievert körüli sugárdózist jelent.)

Új irányok az ADHD kutatásban

Külön kerekasztal-beszélgetés foglalkozott egy mostanság egyre aktuálisabbá váló témával, a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kutatásával és terápiás lehetőségeivel. Elhangzott, hogy jelenleg „ADHD-s korban” élünk, mert a naponta bennünket érő információáradat kihívást jelent az emberi agynak. A kutatók szerint a gyerekek körülbelül öt százalékát érinti ez az idegrendszeri fejlődési zavar, ennek ellenére 18 éves korukig mindössze 0,7 százalékuk kerül kivizsgálásra.” Felnőttkorban 2 és 3 százalék között van az érintettek aránya. A szakemberek szerint ez, noha kevésnek tűnik, mégis hatalmas szám: ugyanis a betegellátó-rendszer nem tudja őket ellátni. Problémát jelent az is, hogy sokan nem is kérnek segítséget.

Bunford Nóra, a HUN-REN TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet igazgatóhelyettese elmondta, az ADHD jellemzően gyerekkorban derülhet ki, amikor a tünetek a mindennapi életben állandó problémát okozhatnak. Ahhoz, hogy valakit gyermekkorban ADHD-val diagnosztizáljanak a 18 tünetből 6-nak kell rendszeresen fennállnia, felnőtteknél 5 tünet megléte esetén jelenthető ki valakiről, hogy érintett a problémával.

A kutató kérdésre válaszolva kiemelte, több vizsgálat irányult arra, hogy a sok képernyőidő erősíti-e az ADHD-s tüneteket, az új kutatások szerint kétirányú kapcsolat van közöttük. „Azaz az ADHD arra késztethet bennünket, hogy több időt töltsünk el a képernyők előtt” – tette hozzá.

A Balaton „köszöni, jól van”

A Balaton jövője is terítékre került a kerekasztal-beszélgetések között. A kutatók szerint a tó „köszöni, jól van”, de a klímaváltozás hatásai már most is érezhetők. A vízszint csökkenése természetes folyamat: voltak már ennél szárazabb évek is. A média és a közösségi oldalak azonban sokszor túlzóan mutatják be a helyzetet, pedig a Balaton vízminősége továbbra is jó, idén sem volt fürdőzést akadályozó probléma.

„A klímaváltozás miatti felmelegedés ugyanakkor nagyon egyértelműen látható, amelynek komoly következményei is vannak: minden élőlénycsoport szaporodására, eltűnésére nagy hatással van” – hangsúlyozta Vasas Gábor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóközpont főigazgatója.  Hozzátette, a klímaváltozás okozta problémákkal most kell foglalkozni, ez nem az unokáink feladata lesz.

A kutatók a mikroszennyezések vizsgálatára is kitértek, például gyógyszermaradványokat, növényvédő szereket, naptejekből származó anyagokat és mikroműanyagokat is vizsgálnak. Ezek nagyon kis mennyiségben vannak jelen, de hosszú távon beépülhetnek az élőlények szervezetébe, és a táplálékláncon keresztül akár az emberhez is eljuthatnak. Egyelőre nem tudni pontosan, milyen hatásaik lesznek.