A tudomány és a hit találkozása Budapesten – Ilyen volt a SciFaiR Summit 2025 második napja

„A tudomány és a vallás nem feltétlenül ellentétesek, hanem különböző nézőpontokból próbálják megérteni a világot” – kezdte a SciFaiR Summit 2025 második napját Mark Harris, Andreas Idreos Tudomány és Vallás professzora, az Oxfordi Egyetem Ian Ramsey Tudományos és Vallási Központjának igazgatója. A kutató szerint a tudomány ad magyarázatot arra, hogyan működik a világ, míg a teológia segít megérteni, miért van értelme és célja mindennek. A „tudomány teológiája” pedig abban segíthet, hogy megértsük, miért racionális és érthető a világ, vagyis, hogy a természet törvényei miért működnek.

A kvantumfizikában – amely az anyag legkisebb részecskéit vizsgálja – a világ nagyon furcsán viselkedik: a dolgok csak akkor „léteznek”, ha megfigyeljük őket, és nem mindig van egyértelmű ok-okozat. Az előadó szerint a kvantumvilág értelmezéséhez is szükség lehet teológiai gondolkodásra, mert ha a világegyetem mélyén rend és értelem van, az Krisztusban gyökerezik.

Mark Harris után a Vatikáni Zsinat főtitkára, Tomasz Trafny lépett a színpadra, aki arról beszélt, hogy a tudomány célja régen a természet megfigyelése és leírása volt, ma viszont egyre inkább befolyásolni, sőt átalakítani akarjuk azt. Ennek egyik területe az emberi „enhancement”, vagyis az emberi képességek technológiai fokozása.

Tomasz Trafny szerint ezek a fejlesztések komoly etikai kérdéseket vetnek fel: mi lesz az emberi identitással, a beleegyezéssel, a biztonsággal és az egyenlőséggel. Az előadó arra figyelmeztetett, hogy a technológiai fejlődés mellett az emberi értékeket sem szabad szem elől tévesztenünk.

Technológia, etika, transzhumanizmus: a legfontosabb feladat, hogy a tudományos haladás emberközpontú és felelős maradjon

Az előadást követő panelbeszélgetés középpontjában is az emberi „képességnövelés” és a transzhumanizmus állt, vagyis az a törekvés, hogy az ember technológiai eszközökkel javítsa, sőt, átalakítsa önmagát.

Guido van Steendam, a Leuveni Katolikus Egyetem emeritusz professzora, Vassányi Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem docense és Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke egyetértett abban, hogy ez nemcsak tudományos, hanem mélyen etikai és teológiai kérdés is. Felmerült, milyen erkölcsi alapelvek mentén lehet értékelni ezeket a fejlesztéseket, és egyáltalán képesek vagyunk-e befolyásolni a folyamatot.

Úgy látták, hogy a kutatók és mérnökök gyakran csak technikai problémaként kezelik a kérdéseket, és nem gondolnak bele a társadalmi vagy erkölcsi következményekbe. Ezért fontos, hogy párbeszéd alakuljon ki a technológiai fejlesztők és az etikai gondolkodók között.

Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke elmondta, kutatóként ő nem a halhatatlanságot keresi, hanem az egészséges élettartam meghosszabbítását. „Ez kötelességünk is, mert a Földön egészségben, méltósággal kell élnünk. A halál az evolúció természetes része. Az „örök élet” itt a Földön nem lehetséges, és nem is cél” – tette hozzá.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a transzhumanizmus megállíthatatlan, mert az ember természetéhez tartozik a határok átlépésének vágya. Ugyanakkor figyelmeztettek: ha a technológiai fejlődés egyenlőtlenséget és spirituális válságot teremt, az már nem fejlődés, hanem veszély. A legfontosabb tehát, hogy a tudományos haladás emberközpontú és felelős maradjon.

A természet rendje és az isteni szándék – Gondolatok az evolúcióról

A Cambridge-i Faraday Intézet kutatóprofesszora, Denis Alexander a biológiai evolúció céljáról, irányáról és korlátairól beszélt előadásában. Azt vizsgálta, az evolúció valóban csak a véletlen eredménye-e. Szerinte sokan félreértik az evolúciót: nem filozófiaként vagy világnézetként, hanem tudományos elméletként tekintenek rá.

Kiemelte, a „véletlen” és a „rendszer” nem zárják ki egymást. A mutációk ugyan részben véletlenszerűek, de az élővilág fejlődését természetes szelekció és rendszeres biológiai folyamatok irányítják. Az új kutatások szerint a mutációk sem teljesen véletlenszerűek, hanem bizonyos mintázatok mentén, „klaszterekben” fordulnak elő.

Az előadó szerint mindez nem bizonyítja Isten létét, de összhangban van egy olyan teremtő elképzelésével, aki a világot célokkal és renddel alkotta meg. Az evolúció tehát nem zárja ki a hitet, hanem kiegészítheti azt, hiszen a természet rendjében és fejlődésében sokan isteni szándékot látnak.

A zárónap utolsó panelbeszélgetésének központi kérdése az volt, hogy a tudományos elméletek miként válnak ideológiává, és hogyan befolyásolja a kultúra, a vallás és a filozófia azt, ahogyan a tudományt értelmezzük. Andrew Briggs a fénysebesség példáján keresztül mutatta be, hogy a tudomány ritkán teljesen objektív: sok tudományos értelmezés függ a kulturális háttértől. Emlékeztetett rá, hogy Darwin evolúciós elméletét különböző kultúrák egészen eltérően értelmezték. Denis Alexander hozzátette, a biológia különösen érzékeny téma, mert az emberi identitásról szól.

Oberlander Baruch ortodox haszid zsidó vallási vezető arról beszélt, hogy az objektivitás szinte lehetetlen, mert ugyanazt az érvet más és más helyzetben ellentétesen is lehet értelmezni. Szerinte a hit és az evolúció nem zárják ki egymást: Isten teremthette a világot akár hat nap alatt, akár milliárd évek alatt – a lényeg, hogy Ő a Teremtő. „Az ember feladata, hogy saját életében is „evolúciót” hozzon létre: fejlődjön, tanuljon és tegye jobbá a világot” – tette hozzá.

Frenyó Zoltán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vezető kutatója filozófiai nézőpontból közelítette meg a témát. Mint mondta, a „lineáris fejlődés” gondolata a keresztény kultúrából származik, míg más civilizációk körkörös időszemléletet vallottak. Szerinte az emberi természet alapvetően nem változik, de folyamatosan formálható, és ehhez kultúrára, erkölcsre és vallásra van szükség.

A panel végén a technológiai fejlődés, az emberi „fejlesztés” (enhancement) és az etika kérdései kerültek előtérbe. Andrew Briggs szerint a technológia (például az AI és a génmódosítás) gyorsabban fejlődik, mint az etikai gondolkodás, ami komoly kockázatokat hordoz. Denis Alexander professzor arra figyelmeztetett, hogy az emberiségnek nemcsak önmagát kell „fejlesztenie”, hanem a szegénység és az egyenlőtlenség problémáira is figyelnie kell.

A tisztelet és a vallás helye a tudományban

William Desmond, a Leuveni Katolikus Egyetem professzora előadásában elmondta, a tudomány és a modern filozófia gyakran negatív hozzáállást tanúsított a tisztelet és annak alapja, a vallás iránt, hogy saját potenciálját a racionális felvilágosodás és a racionális kihasználás érdekében fejlessze.

A SciFaiR Summit 2025 egyértelművé tette: szükség van a tudomány és a hit párbeszédére

Aczél Petra, a győri Széchenyi István Egyetem Menedzsment campusának vezetője a konferencia összegzéseként arra hívta fel a figyelmet, hogy a SciFaiR Summit 2025 a maga nemében egyedülálló, hiszen a legidőszerűbb témákat, a legnagyszerűbb tudósok előadásaival a tudomány, vallás és hit metszetében tárta fel. „Egy ilyen kivételes találkozón, ahol létünk nagy kérdéseiről beszélünk, világossá válik, hogy vannak dolgok, amelyeket nem érthetünk meg és nem adhatunk tovább pusztán a technológia segítségével. Ehhez az ember kell, és mindig is kelleni fog” – hangsúlyozta.

Összefoglalójában egy, a közelmúltban készült kutatásra hívta fel a figyelmet, amely azt vizsgálta, milyen témákról szeretnének többet hallani a közéletben a fiatalok. Meglepő módon nem a technológia vagy a mesterséges intelligencia volt az első helyen, hanem a jövő, a család és a mentális egészség. „Ez azt mutatja, a fiatalokat is leginkább az emberi élet alapvető kérdései foglalkoztatják” – tette hozzá.

Aczél Petra szerint korunk egyik legnagyobb problémája, hogy a gyors változások miatt „jövősokkban” élünk, és nehezen igazodunk el a bizonytalanságban. Közben a társadalom a „diszrupciót” (azaz az állandó változást) és a „szuperlényt” (azaz az önfejlesztést és a tökéletességet) ünnepli, amelyek azonban nem adnak valódi bölcsességet. „Sokszor adatokat és információkat gyűjtünk, de elfelejtjük, hogy az igazi tudás a megértésből és a bölcsességből fakad” – mondta.

Értékelése szerint a SciFaiR Summit 2025 megmutatta: lehet a jövőről úgy gondolkodni, hogy közben ne veszítsük el emberségünket és a gondolkodás mélységét.

Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke záróbeszédében megköszönte a résztvevőknek, hogy eljöttek Magyarországra, és megosztották gondolataikat a tudomány és a hit kapcsolatáról. Felidézte a Dunning–Kruger-hatást, amely szerint, akik keveset tudnak, gyakran túlbecsülik magukat, míg a valóban hozzáértők inkább szerények, mert tisztában vannak azzal, mennyi mindent nem tudnak még. Úgy fogalmazott, a SciFaiR 2025 az utóbbiak találkozója volt: „kiváló, de alázatos tudósok gyűltek össze, akik nyitottak maradtak a tanulásra.”

A konferencián nem csupán azt sikerült feltérképezni, hogy hol tart ma a tudomány és a hit párbeszéde, de konszenzus született abban is, hogy a téma tudományosan is érvényes – hívta fel a figyelmet Gulyás Balázs.

„A tudomány nemcsak laboratóriumokban zajlik, hanem az élet nagy kérdéseire is keresi a válaszokat. A tudomány és a hit nem ellentétei, hanem kiegészítői egymásnak az igazság keresésében” – emelte ki. Ezért – tette hozzá – szükség van a további párbeszédre, eszmecserékre, találkozókra, mert még sok dolgot kell megérteni, tanulmányozni a hit és vallás metszéspontjában.

Az első nap történéseit itt foglaltuk össze.