Új lendületet kap a hazai tudomány: közös akciótervet fogadott el a HUN-REN és a BME

A közös akcióterv középpontjában a szimbiózis elve áll, hogy a két, jelentős tudományos múltra visszatekintő intézmény erősségei egymást kiegészítve járuljanak hozzá a kiemelkedő közös eredményekhez. Ennek érdekében a felek megosztják erőforrásaikat, támogatják a kettős intézményi kötődést, valamint közös doktori programokat, pályázatokat és kutatási projekteket indítanak, hogy nemzetközileg is versenyképes környezetet biztosítsanak a hallgatók és fiatal kutatók számára. Az együttműködés egyik legfontosabb területe a doktori képzés és a kutatói utánpótlás megerősítése. A HUN-REN kutatóinak strukturált bevonása a BME doktori iskoláiba, a közös témavezetések, valamint az összehangolt ösztöndíjrendszer mind azt a célt szolgálják, hogy Magyarország, és azon belül a BME és a HUN-REN vonzó kutatási célpontok legyenek a hazai és nemzetközi tehetségek számára.

„Ez az együttműködés mérföldkő mindkét intézmény életében. Kapcsolatunk hosszú múltra tekint vissza, most pedig új szintre emeljük és tovább szélesítjük a közös munkát. Ez több, mint egy partnerség: nemzeti érdek, hogy a hazai kutatási és felsőoktatási szereplők összefogjanak. Számos közös metszet van az intézményeink között, ezért célunk, hogy megnyissuk egymás előtt az infrastrukturális kapacitásokat, és hogy a HUN-REN kiemelkedő kutatási kompetenciái még erőteljesebben jelenjenek meg az egyetem mindennapi életében és az oktatásban is”– emelte ki Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora.

„Intézményeink együttműködése annak felismerésén alapul, hogy a tudományos kiválóság ma nem elszigetelten, hanem szövetségekben tud érvényesülni. Két erős tudásközpont összehangolt működése képes valódi nemzetközi versenyképességet teremteni, és vonzóvá tenni a tudományos pályát fiatal kutatóink számára” – hangsúlyozta Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke. Hozzátette: a jövőben a kutatás, az innováció és az oktatás területén értéklánc-alapú gondolkodásra van szükség, amely a tudományos felfedezések alkalmazását és gyakorlati hasznosulását helyezi a középpontba. A felek gondolat- és rizikóközösséget vállalnak: céljuk, hogy ne követői, hanem alakítói legyenek a nemzetközi folyamatoknak. Az együttműködés mintát kíván adni a teljes magyar kutatási és innovációs rendszer számára, mert valódi előrelépés csak akkor érhető el, ha az akadémiai és a tudományos világ egymást erősítve képes közvetlen társadalmi és gazdasági értéket teremteni.

Zaránd Gergely, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese rámutatott: „Hosszú út áll mögöttünk, és világosan látszik, hogy a kiválóság a közös metszet intézményeink között. Számos területen dolgozunk együtt, amit jól mutat az a több mint 350 közös publikáció is, amely az elmúlt években született. Most az együttműködés új szakaszába, operatív szintre lépünk: azok a gondolatok és tervek, amelyek az előző időszakban megfogalmazódtak, valósággá válnak. Az akcióterv kialakítását rendkívül alapos háttérmunka előzte meg, és különösen biztató, hogy a felkért kutatók szinte azonnal igent mondtak a közös munkára. A következő feladat az, hogy a terveket következetes munkával kézzelfogható eredményekké formáljuk.”

Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója kiemelte: „Ez az akcióterv tényleges működési modellre épül: közös erőforrásokkal, közös felelősséggel és közös mércével dolgozunk annak érdekében, hogy együtt nagyobb hatást érjünk el a kutatási teljesítményben, az utánpótlás-nevelésben és az innovációban.” A vezérigazgató hozzátette: az új modellben számszerűsített indikátorok, rögzített bázis- és célértékek mentén mérik az előrehaladást. A cél nem csupán stratégiai együttműködés, hanem annak bizonyítása, hogy Magyarország képes megtartani a tehetségeit, visszahívni a kiválóságokat, és a nemzetközi versenyben is előrelépni.

A közös kutatások olyan stratégiai területekre összpontosítanak, mint a mesterséges intelligencia és a nagy adathalmazok elemzése, az energetika, a biotechnológia, valamint a fenntartható anyagok és technológiák. A felek közös, több tudományterületet összekapcsoló kutatási központokat és intézményközi kutatócsoportokat hoznak létre, miközben nagy hangsúlyt kap a kiemelkedő kutatási infrastruktúrák – köztük a BME tanreaktora és a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont reaktora – hatékony kihasználása is.

Az akcióterv kiterjed közös ösztöndíjak alapítására, kutatók egyetemi oktatásba történő bevonására, a szellemi alkotások hasznosításának elősegítésére és a kutatói mobilitás támogatására, ezzel is erősítve az intézmények közötti tudásáramlást.

A HUN-REN és a BME célja, hogy az együttműködés ne csupán intézményi szinten legyen példaértékű, hanem mérhető eredményekkel járuljon hozzá a magyar tudományos kiválóság nemzetközi láthatóságának és innovációs teljesítményének növeléséhez.