100 nap magány – a HUN-REN TTK kutatói is részt vesznek a SOLIS100 programban

A SOLIS (Study of Long-term ISolation) kísérlet 2026. április 23-án indult el a Német Repülési és Űrkutatási Központ (DLR) kölni :envihab kutatóegységében, ahol hat önkéntes költözött be egy hermetikusan zárt környezetbe 100 napra. A 26 és 32 év közötti résztvevők hat különböző európai országból érkeztek, napi programjukat pedig úgy alakították ki, hogy az a hosszú távú, Föld körüli pályán túli űrmissziók működési rendjét idézze. A SOLIS100 célja az, hogy feltárja az elhúzódó izoláció és bezártság pszichológiai, viselkedésbeli, kognitív és fiziológiai következményeit — vagyis mindazokat a tényezőket, amelyek egy jövőbeli holdbázison vagy Mars-utazás során az emberi teljesítményt és a küldetés sikerét alapvetően befolyásolhatják.

A HUN-REN TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetében működő Környezeti Adaptáció és Űrkutatási Kutatócsoport közreműködése jól mutatja, hogy a magyar szakértelem ezen a területen nemzetközileg is jegyzett. A csoport a résztvevők írott naplóinak és hangfelvételeinek pszichológiai elemzésével járul hozzá a programhoz, vagyis azt vizsgálja, hogyan tükröződnek a mentális alkalmazkodás, az érzelmi terhelés és a csoporton belüli folyamatok a nyelvi megnyilvánulásokban.

A mostani szerepvállalás szilárd előzményekre épül. A kutatócsoport hasonló módszerekkel már korábban is vizsgálta az izoláció és elszigeteltség hatásait antarktiszi áttelelő személyzetek körében, és részt vett a Mars500 programhoz kapcsolódó kutatásokban is, amely a hosszú időtartamú bolygóközi missziók földi szimulációjának egyik legismertebb nemzetközi példája. Az eddigi eredmények alapján a kutatócsoport jelenleg mesterséges intelligencián alapuló, automatizált beszédelemző rendszert fejleszt a szélsőséges környezethez történő pszichológiai alkalmazkodás monitorozására.

Az ESA szerint a jövő emberes felfedező küldetéseire való felkészüléshez nem elég egyetlen földi modell: a bed rest, a dry immersion és az izolációs vizsgálatok együtt adják ki azt a tudást, amely a hosszú távú űrutazás kockázatainak teljesebb megértéséhez szükséges. Ebben az összetett kutatási stratégiában kap helyet a HUN-REN TTK kutatóinak munkája is. A csoport kutatásai éppen azért különösen értékesek, mert az extrém környezetek pszichológiai folyamatait nemcsak leírják, hanem azt a kommunikáció finom mintázatain keresztül képesek megragadni.

A tét messze túlmutat a földi laboratórium falain: a most gyűjtött adatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jövő asztronautái ne csak fizikailag, hanem mentálisan is felkészülten induljanak el a Hold, majd a Mars felé. És ebben a munkában most is ott van a HUN-REN magyar kutatócsoportjának tudása.