A mesterséges intelligencia nem helyettesíti az embert, hanem kiterjeszti a képességeit
Magyarország időben ismerte fel a mesterséges intelligencia (AI) jelentőségét, és az elsők között kezdett el célzottan foglalkozni annak kutatásával és gyakorlati alkalmazásával. A sikerek elsősorban az autóiparban, az egészségügyi szektorban, a kibervédelmi technológiák területén és a közigazgatásban mutatkoznak meg. A Science Expo szerdai nyitónapján az AI és innováció című kerekasztal-beszélgetésen a terület kiemelkedő szakértői fejtették ki véleményüket.
„A mesterséges intelligenciához mindannyiunknak meg kell találnunk a saját viszonyunkat. Meg kell érteni, hogy az AI nem helyettesíti az embert, hanem kiterjeszti a képességeit. Ennek a tudatosítása a következő időszaknak egyik legfontosabb feladata” – hangsúlyozta Jakab Roland, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgatója, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke. Hozzátette, hogy a társadalmi tudatosításra és a képzésekre mind a társadalom széles rétegeiben, mind pedig a gazdasági szereplők körében szükség van.
Értékelése szerint hatalmas jelentősége van annak, hogy Magyarország már 2018-ban megalkotta a mesterséges intelligencia stratégiáját, amely akkoriban a negyedik volt Európában, és ezt az Európai Bizottság országjelentése is kiemelte. A stratégia alapján jelentős infrastrukturális és intézményi fejlesztések, valamint kutatás-fejlesztési programok valósultak meg, amelyek eredményei már megmutatkoznak.

„Most Magyarország mesterséges intelligencia stratégiája megújul, újabb lendületet adva az AI-kutatásoknak és alkalmazásoknak – hangsúlyozta Jakab Roland. Olyan új kezdeményezések, célzott programok indulnak, amelyek mind a technológia fejlesztésére, mind pedig a gazdaságra jelentős hatással lesznek. A gazdasági szereplőknek lehetőségük nyílik, hogy valódi értékké konvertálják az AI-ban rejlő lehetőségeket.
Jakab Roland részletesen bemutatta annak jelentőségét is, hogy Magyarország az AI Factory Antenna program keretében hozzáférést kapott a Jupiter szuperszámítógéphez. Mint mondta, a 10 millió euró költségvetésű program egyik célja, hogy az egyetemek, az induló vállalkozások és a magyar nagyvállalatok megismerjék és megtanulják alkalmazni a szuperszámítógépes infrastruktúrát.
„Olyan tanácsadói rendszert építünk ki, amelynek segítségével használatba tudjuk adni azt a képességet, amit egy szuperszámítógép megtestesít a vállalkozások számára. Arra törekszünk, hogy a tanácsadók mintegy „nagykövetként” minél több jó példát tudjanak megmutatni és ezáltal a cégek piaci hasznosulást realizáljanak, javuljon a versenyképességük, jobb terméket fejlesszenek” - emelte ki a program jelentőségét. „Mire megépül a magyar szuperszámítógép, addigra megtanuljuk, hogyan növelhetik vele a vállalkozások a termelékenységüket.”

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy érteni és követni kell a technológia fejlődését, mert csak akkor tudjuk befolyásolni. Véleménye szerint azzal is foglalkozni kell, hogy a tudományt, a kutatást és az innovációt hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia. Kitért arra is, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a vállalkozói attitűd erősítésére, hogy a kutatási eredményekből innováció szülessen. Ennek érdekében egyetemi képzéseket is indítanak, az első visszajelzések nagyon biztatóak.

Jelasity Márk, a Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékének professzora többek között arról beszélt, hogy az AI már szerves része az egyetemi képzéseknek és kutatásoknak. A bölcsészektől a jogászokon át az orvosokig szinte minden egyetemi karon jelen van. Kiemelte, hogy az egyik hazai bank chatbotját magyar szakemberek, köztük szegedi kutatók fejlesztették ki. Ez is jól jelzi, hogy képesek vagyunk ilyen jellegű innovációra – hangsúlyozta.
Szegedy Balázs, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora arra hívta fel a figyelmet, hogy számos olyan jelentős előrelépés született az AI területén, amelynek van magyar vonatkozása, még akkor is, ha külföldön dolgozó magyarokról van szó. Értékelése szerint ez a jellegű kapcsolatrendszer előnyt jelent az országnak.

Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerint büszkeségre ad okot, hogy Magyarország felvette a tempót az AI-fejlesztésekben, és a hazai kutatók nemzetközi szinten is megállják a helyüket. Kiemelte, hogy az oktatás terén is jól áll az ország, az egyetemek mellett már a középiskolákban is jelen van az AI-képzés, a jövő évtől pedig már az általános iskolákban is bevezetik.

