AI: szabályozni a szabályozhatatlant

A mesterséges intelligencia alkalmazása egyszerre kínál óriási potenciált és rejt magában legalább akkora veszélyeket. Ezekre a kockázatokra két konferencián két külön előadásban is kitért Jakab Roland, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgatója és Szertics Gergely, a HUN-REN AI Szolgáltató Központ igazgatója.

A mesterséges intelligenciára alapuló rendszerekben mind a felhasználók, mind a fejlesztők számára hatalmas üzleti potenciál rejtőzik. Az előbbi kiaknázása nem mindig egyszerű – erről szólt a Portfolio AI in Business konferenciája március 18-án –, de a másikra annál könnyebben találunk példát.

Ilyen példákat is felsorolt Jakab Roland a Néprajzi Múzeumban rendezett InnoSummit 2026 konferencián tartott záróelőadásában. A generatív AI nem egészen négy éve íródó története bővelkedik villámgyors felemelkedésekben, de még az egyszemélyes (OPC, one-person company) startupok között is kiemelkedő a Base44 tündöklése.

A cég és terméke mögött álló ötlet 2024 végén pattant ki egy izraeli fejlesztő, Maor Shlomo fejéből. Rátalált egy piaci résre: felismerte, hogy a nonprofit szervezeteknek ugyanúgy szükségük van jó szoftverekre, mint a vállalkozásoknak, de ritkán engedhetik meg maguknak azokat. Tavaly januárban a mesterséges intelligencia segítségével, de egyedül kezdte el fejleszteni a Base44-re keresztelt platformot, amely februárban alig három hét alatt elérte az 1 millió dolláros éves rendszeres bevételt (ARR-t). Tavasszal a felhasználók száma már meghaladta a 400 ezret, Shlomónak fel kellett vennie néhány embert – hogy aztán június 18-án (alig fél évvel az ötlet megszületése után) a Wix.com 80 millió dollárért felvásárolja a Base44-et.

Ilyen sikerekből egyre több lehet, ahogy a „segítő AI” helyett egyre inkább előtérbe kerül az „autonóm AI”, vagyis azok az ügynök alapú rendszerek, amelyek már önállóan, több szoftvereszközt használva oldanak meg komplex feladatokat. Az ilyen rendszerek terjedése azonban új veszélyeket is rejt, tette hozzá Jakab Roland. A tipikus feladatokkal (fejlesztés, adatelemzés, egyebek) a specializált rendszerek egy óra alatt is végezhetnek – utána viszont az embernek akár több órájába is telhet, hogy ellenőrizze a végeredményt. A veszély abban rejlik, hogy a felhasználó egyre inkább megbízik a mind jobban teljesítő eszközben, ezért csak felületesen ellenőrzi azt, ami miatt viszont költséges hibákba futhat bele.

Másfajta, ennél általánosabb szinten jelentkező problémára hívta fel a figyelmet Szertics Gergely az IEEE közép-európai szervezete által rendezett AI Summit 2026 konferencián. A technológiai-informatikai ipar mindig is küzdött a szabályozás kérdésével: a fejlesztés általában sokkal gyorsabb volt, mint hogy azt a jogi szabályozás követni tudta volna. Különösen szembeszökő ez az internetes szolgáltatások és a közösségimédia-platformok esetében – de a mesterséges intelligencia még nagyobb kihívásokat állít a szabályozók elé, mert nem csak még gyorsabb a fejlődése, de gazdasági-társadalmi hatása is jóval markánsabb.

Ilyen esetben pedig gyakran esik mind a jogalkotó, mind a vállalati szabályozásokat készítő szakember, hogy csak lohol az események nyomában, és nem azt szabályozza, amit kellene, hanem amit szabályozni képes – hangsúlyozta Szertics Gergely. Márpedig manapság nem (csak) azzal kellene foglalkozni, hogyan használják az emberek a mesterséges intelligenciát, hanem inkább azzal, hogy az AI-alapú ügynökök hogyan használják az AI-t. A Jakab Roland által is említett ügynök-alapú, autonóm rendszerek gyors terjedése és beépülése a vállalati-üzleti folyamatokba számos kérdést vet fel, és ezekre még nincs megnyugtató válasz.

Szertics Gergely elképzelhetőnek tart egy olyan jövőképet, ahol AI-alapú ügynökök is végeznek tudományos kutatásokat; ezeknek az ügynököknek a munkáját, tevékenységét pedig magasabb szintű, „supervisor agentek” felügyelik és ellenőrzik. A kérdés azonban ettől még megmarad: mennyire lehet kordában tartani az ügynökökből álló ökoszisztémát – és hol lesz mindebben az ember szerepe?