Csillagkitörések nyomában: a bolygókeletkezés jelenségeit vitatták meg Budapesten

A csillagok, mint a mi Napunk is, sűrű por- és gázfelhőkből jönnek létre, ám kialakulásuk nem egy könnyen megjósolható egyenes fejlődési út, hanem előfordulhatnak benne nagyon viharos időszakok is. Ezek részletes tanulmányozása, fizikai hátterük megértése évek óta nagy jelentőségű, 2017-23 között az Európai Kutatási Tanács (ERC) által is támogatott kutatási téma a Csillagászati Intézetben.

Amikor egy fiatal csillag éppen egy ilyen viharos időszakon megy keresztül, akkor a csillagkörüli korongból a szokásosnál akár százszor több anyag hullik a protocsillag felületére, és a felszabaduló energia a rendszer kifényesedéséhez, „kitöréshez” vezet. A konferencia résztvevői áttekintették az elmúlt években felfedezett új kitöréseket, amelyek megfigyelésében fontos szerepet játszik a Piszkéstetői Obszervatórium is. Az elméleti modellezéssel foglalkozó kutatók pedig azt mutatták be, milyen fizikai folyamatok állhatnak a jelenségek hátterében.

A kutatások egyik legizgalmasabb kérdése, hogy ezek a kitörések miként alakítják át a csillag körüli korongot, vagyis azt a környezetet, amelyből később bolygók születnek. A megnövekedett hőmérséklet szerkezeti, kémiai és ásványtani változásokat idézhet elő a korong anyagában, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy az exobolygók rendkívül változatos tulajdonságokat mutatnak.

A témában a HUN-REN CSFK Csillagászati Intézetének kutatói nemzetközileg is meghatározó szerepet töltenek be. Dr. Nagy Zsófia vezeti a GLORIOUS nemzetközi együttműködést, amely újonnan felfedezett kitörések nyomon követésére specializálódott, míg Dr. Kóspál Ágnes kutatócsoportja a már ismert prototípusok részletes vizsgálatával a kitörések fizikáját és azok korongra gyakorolt hatását kutatja.

A konferencián negyven kutató személyesen, további negyven online vett részt, összesen 20 ország 48 kutatóintézetét és egyetemét képviselve. A rendkívül sikeres rendezvény minden bizonnyal mérföldkő lesz a fiatal csillagok kitöréseinek kutatásában. A résztvevők egyetértettek, hogy a közeljövő új égfelmérései, mint a Gaia új adatainak közzététele, vagy a Vera C. Rubin Obszervatórium megfigyelései további izgalmas lehetőséget jelentenek, és segíthetnek eldönteni azt az alapvető kérdést, hogy vajon minden fiatal csillag keresztülmegy viharos, eruptív időszakokon, vagy azok egy sajátos csillagfejlődési út nyomjelzői.