Egy multirezisztens klónt azonosítottak egy fővárosi aluljáró vízgyűjtő csatornájában

2025.10.03.

Az „Agrár-biotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért” Nemzeti Laboratóriumban folyó mikrobiológiai vizsgálatok során a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetikai és Biotechnológiai Intézetének (MATE-GBI) kutatói egy világszerte előforduló, egyes kórházi fertőzésekért is felelős, veszélyes kórokozó, multirezisztens Pseudomonas aeruginosa klónt azonosítottak egy fővárosi aluljáró vízgyűjtő csatornájában. Az azonosított baktériumtörzs több antibiotikummal szemben is ellenálló, és szerzett antibiotikum-rezisztencia géneket, valamint virulencia faktorokat is hordoz. A projekt Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretén belül valósul meg 2,431 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével.

2022-ben indult útjára a hazai agrárkutatás egyik legnagyobb vállalkozása, az „Agrár-biotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért” Nemzeti Laboratórium (NL). A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK, Martonvásár), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE, Szent István Campus-Gödöllő és Kaposvári Campus) és a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK, Szeged) konzorciális összefogásában és központi telephelyein megvalósuló Nemzeti Laboratórium középpontjában a mikroba–növény–állat alkotta rendszer komplex kutatása áll.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetikai és Biotechnológiai Intézetének kutatói egy forgalmas budapesti metró aluljáró vízelvezető csatornájából izoláltak egy globálisan előforduló multirezisztens Pseudomonas aeruginosa klónt. A Pseudomonas nemzetségbe tartozó baktériumok világszerte megtalálhatók a talajban, a természetes és szennyvizekben, valamint más nedves élőhelyeken. Az egyik legfontosabb úgynevezett opportunista kórokozó fajuk a Pseudomonas aeruginosa, amely a kórházi körülmények között előforduló fertőzések egyik előidézője. Számos antibiotikummal szemben ellenálló, a felületeken, pl. sebeken nyálkás réteget (biofilmet) képez, ami jelentősen csökkenti a fertőtlenítőszerek, gyógyszerek hatékonyságát.

A 2023 októberében begyűjtött mintából származó baktériumtörzs valós időben tanulmányozhatóvá vált, a pontos azonosításhoz és a vizsgálathoz teljes genom-szekvenálást végeztek. Megállapították, hogy a baktérium több, korábban már leírt, szerzett antibiotikum-rezisztencia gént hordoz, amelyek együttesen több antibiotikum típussal szembeni multirezisztenciát eredményeztek. Ráadásul olyan virulencia faktorokat hordoz, melyek hozzájárulhatnak a fertőzőképességéhez.

A kutatás rámutat arra, hogy magas kockázatú baktériumok nemcsak a klinikai, hanem urbanizált környezetben is lehetnek, ahol pl. az aluljárók, a nedves környezetek lehetővé teszik a kórokozó terjedését, s ezzel potenciálisan veszélyt jelenthetnek a legyengült immunrendszerű egyének számára.

A MATE-GBI kutatócsoportjának tervei között szerepel, hogy multirezisztens baktériumok jelenlétét keressék és azonosítsák mind a természetben, mind az emberi beavatkozásokkal érintett környezetben. Ilyen baktériumtörzsek előfordulásának azonosítása, rezisztenciájuk elemzése, a lehetséges terjedési-mechanizmusok vizsgálata hozzájárulhat a vonatkozó közegészségügyi kockázatok csökkentéséhez.

A projekt (RRF-2.3.1-21-2022-00007) Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg, és 4 évre összesen 2,431 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesül az Európai Uniótól, az RRF-2.3.1-21 sz. „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése” program keretében.

Megosztás