Hogyan segítheti a mesterséges intelligencia az egészségügyet?

A mesterséges intelligencia (AI) az egészségügy területén is egyre erőteljesebben jelen van. Kádár Magdolna, a Belügyminisztérium Egészségügyi Fejlesztéspolitikai és Ágazati Informatikai Főosztályának vezetője a nagyságrendet érzékeltetve elmondta, hogy a digitális egészségügyi piac értéke világszinten mára meghaladta a 70 milliárd eurót, éves növekedési üteme pedig mintegy 20 százalék. Az elmúlt 8–10 évben körülbelül 1250 mesterséges intelligencia-alapú orvostechnikai eszköz kapott engedélyt az Amerikai Egyesült Államokban, ami jól jelzi, milyen gyorsan terjednek ezek az innovatív megoldások az egészségügyben. Magyarországon – a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan – az AI-t egyelőre nem rendszerszinten, hanem elsősorban mintaprojektekben alkalmazzák. A hazai ellátásban leginkább a radiológia, a bőrgyógyászat és a stroke-diagnosztizálás területén, valamint a robotsebészetben van jelen, de használják az ápolásban és az ágyszámkapacitások tervezésében is. Kádár Magdolna kitért arra is, hogy folyamatban van a mesterséges intelligencia egészségügyi stratégiájának kidolgozása.

Palicz Tamás, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ stratégiai igazgatóhelyettese szerint az AI elsősorban a döntéstámogatásban segíti az egészségügyet, egyszerűsítheti az adminisztrációt, hozzájárulhat a betegek és a betegségek megértéséhez.

Abban minden résztvevő egyetértett, hogy a magyar egészségügyi adatbázis igazi „kincsesbánya”, hiszen a finanszírozási adatokat 1993 óta gyűjtik, és 2017 óta működik az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér), ahol mintegy négymilliárd adat halmozódott fel. A kutatók szerint adatfelhasználással és adathasznosítással számos AI-alapú, a társadalom számára hasznos innováció születhetne az egészségügy területén. Csiszárik Adrián, a HUN-REN Rényi András Matematikai Kutatóintézet tudományos munkatársa példaként említette, hogy a fokozott kockázatú csoportba tartozó pácienseket személyre szabottan lehetne behívni szűrővizsgálatokra. Óriási lehetőséget rejt magában egy olyan megoldás is, ha az orvos látja a képernyőjén a strukturált beteg életutat, és azzal párhuzamosan az adott betegséget érintő legfrissebb kutatási eredményeket, vagy orvosi ajánlásokat.

Benczúr András, a HUN-REN SZTAKI kutatója, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője is számos példát sorolt a lehetséges fejlesztésekre: orvosi képi diagnosztika, gyógyszerhatékonyság vizsgálat, gyógyszertervezés, kezelések hatékonyságának felmérése, betegút-vizsgálat.

Horváth Péter, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója arra mutatott rá, hogy az adatok hozzáférhetőségét szabályozó jogi környezet Európa-szerte merev, ami versenyképesség szempontjából kifejezetten hátrányos. Felvetette a mesterséges intelligencia jogi korlátainak és a felelősségvállalás kérdésének a rendezését is.

Abban, hogy a mesterséges intelligencia kiválthatja-e az orvost, már megoszlottak a vélemények. Horváth Péter szerint 50 év múlva a mesterséges intelligencia fogja vizsgálni a betegeket. Kádár Magdolna ugyanakkor úgy látja a mesterséges intelligencia biztos nem fogja kiváltani az orvosokat, hiszen a kritikus, komplexebb döntéshozatalra, a mentális szempontok figyelembevételére az AI nem képes. Mint mondta, a döntéstámogató eszközök a hatékonyságot javítják, mert a gép nem fárad el. Így az ember és a technológia együttműködése rendkívül erős lehet. Benczúr András pedig úgy fogalmazott: senkinek sem javasolja, hogy a széles nyilvánosság számára jelenleg elérhető alkalmazásokkal diagnosztizálja magát.