Mi lesz az El Niñó-La Niña jelenséggel al egy melegebb világban? Az ENSO jövője 2050 után

A Nature Communications folyóiratban megjelent kutatásról Újvári Gábor és Topál Dániel, a HUN-REN CSFK Földtani és Geokémiai Intézet kutatói írtak részletes összegzést a Portfolio.hu-n. A tanulmány szerint a globális felmelegedés alapjaiban alakíthatja át az El Niño–déli oszcilláció (ENSO) működését. A jelenleg 2–7 évente, szabálytalan időközönként jelentkező ENSO-események a század közepétől egy erősebb, kiszámíthatóbb oszcillációba válthatnak át. 

Fejlett, nagy felbontású éghajlati modellek segítségével dél-koreai, amerikai, német és ír kutatók arra jutottak, hogy az ENSO nagyjából a 2050-es évektől fokozottan felerősödhet, az El Niño és La Niña közötti ingadozások sokkal szabályosabbá válhatnak, és ezzel egy időben szinkronba kerülhetnek más, korábban az ENSO-tól kevésbé függő nagyléptékű éghajlati mintázatokkal. Ez a „globális rezonancia” a század végére a globális hőmérséklet- és csapadékeloszlás átalakulásához vezethet. 

• Mit jelent pontosan az ENSO, és hogyan hat a világ időjárására Dél-Amerikától Európáig? 

• Miért számít fordulópontnak a 2050 körüli időszak a klímamodellek szerint? 

• Hogyan „hangolódhat össze” az ENSO a globális éghajlati rendszer más elemeivel? 

• Milyen következményei lehetnek mindezeknek a mezőgazdaságra, vízkészletekre és a szélsőséges időjárási események gyakoriságára? 

További részletek a teljes anyagban.