Így hathat HUNOR-program a hazai innovációs ökoszisztémára

2025.06.19.

Június 16-án a Millenáris Csarnokban rendezték meg a HUNOR-program: A hazai űrszektor “Booster-e” című szakmai rendezvényt, ennek keretében pedig a „HUNOR-program pozitív hatásai a hazai innovációs ökoszisztémára” című kerekasztal-beszélgetést.

A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Prof. Dr. Bokor József, a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (HUN-REN SZTAKI) tudományos igazgatója, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának elnöke; Prof. Dr. Gácser Attila, SZTE TTIK intézetvezetője; Prof. Dr. Haidegger Tamás, az Óbudai Egyetem professzora, az Initium Venture Labs Zrt. vezérigazgatója; valamint Simon László, a Grepton Zrt. vezérigazgató-helyettese. A beszélgetést Dr. Kristóf Péter, az Infotér innovációs szakértője moderálta. Bokor József professzor a HUNOR-program irányító testületében is részt vett, a küldetés tudományos programját felügyelte.

Elsősorban az orvosi telemetria átgondolása és tervezése, végül a realizálása volt a dolgunk, de áttekintettük a teljes kutatási projektet is, ideértve az élettani, sugárbiológiai és orvosbiológiai kísérleteket”

– mondta a professzor.

Bokor József professzor elmondta, hogy a HUN-REN több intézete foglalkozik az űriparhoz kapcsolódó témákkal. Az űriparhoz kapcsolódik például a Földtudományi Kutatóintézet Sopronban, valamint az Energetikai Kutatóintézet is. A HUN-REN SZTAKI-ban elsősorban irányítástechnikával és szenzorikával, jelfeldolgozással foglalkoznak.

Hunor-program, SZTAKI

Bokor József kifejtette, hogy a HUNOR-program javíthat a meglévő nemzetközi űripari együttműködéseken. Hozzátette: sokan beszállítók szeretnének lenni, a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel szinten fontos, és ő utóbbit látta sikeresebbnek. „A NASA-val, részben az ESA-val már korábban is voltak együttműködések, például már korábban is foglalkoztunk űrinterfeometriával, űrrobotikával. Most az orvosi robotika vette át ezeknek a könnyű robotoknak az alkalmazását. De ez nem megy speciális módszertan elsajátítása nélkül, az irányítástechnikától kezdve a szenzorikáig” – mondta a professzor, majd az űrkutatási szemlélet fontosságát hangsúlyozta. „Nemcsak közvetlenül az űriparba való beszállítást kell nézni, hanem az űrtechnológiának a hatásait is. Ezt nemzetközi kooperációban kell megtanulni a résztvevőknek. Magyarország valamilyen szinten már beintegrálódott ebbe a nemzetközi közösségbe” – mondta.

Hunor-program, SZTAKI

Bokor József professzor kifejtette, hogy Magyarországon úgynevezett nemzeti laboratóriumok működnek egy-egy nagyobb kutatási terület lefedésére. Ilyenek a HUN-REN SZTAKI által koordinált Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium és Mesterséges intelligencia Nemzeti Laboratórium is. Az űrkutatásban viszont nincs ilyen. „Az egyik akadémiai siker az lenne, ha megalakulna egy nemzeti labor jellegű misszió, ami a kapcsolódó hazai kutatásokat is koordinálná, és hazai forrásokat is koncentráltan ide rendelne” – összegezte a SZTAKI professzora.

Megosztás