Kintses Bálint kapta a Straub-plakettet, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont elismerését 

Kintses Bálint a kutatóközpont kétnapos konferenciáján tartott előadásán kifejtette, az antibiotikum-rezisztencia egyre komolyabb problémát okoz, az ilyen fertőzések okozta megbetegedések 2050-re vezető halálokká válhatnak. 

A baktériumokat éppúgy megtámadják különféle vírusok, mint az embert, ám ezek a bakteriofágok az emberek számára ártalmatlanok, csak a baktériumokban szaporodnak. Ezek a vírusok képesek elpusztítani azokat a baktériumokat is, amelyek ellen az elmúlt évtizedekben kifejlesztett antibiotikumok már hatástalanok, magyarázta a kutató. 

A legrangosabb folyóiratok közé tartozó Cellben publikált kutatásuk eredményeinek középpontjában a multirezisztens Acinetobacter baumannii (MACI) állt, amely a WHO szerint is az egyik legkritikusabb antibiotikum rezisztens kórokozó. A kutatás során öt ország több mint negyven kórházból gyűjtöttek baktériummintákat. A kórokozók genetikai vizsgálatával „leszármazási fát” hoztak létre, hogy így vizsgálják, honnan és milyen gyorsan terjed egy változat. 

A vizsgálatok ezen felül azt mutatják, hogy a nagyobb egészségügyi intézmények felől a kisebbek felé négyszer gyakoribbak az átadások. Így általánosságban megállapítható, hogy a változatok, melyek ma a fővárosokban adják a fertőzések legnagyobb részét, terjednek szét a következő hat évben az adott országban – mondta a kutató. 

A díjazott kutató jövőbeli terveiről elmondta, más országokban – Ázsiában, illetve Afrikában – is kipróbálnák az eljárást. Sőt a vizsgálatokat a jövőben más kórházi fertőzéseket okozó baktériumfajokra is kiterjesztenék, emellett dolgoznak a gyógyszerminőségű fággyártást beindításán is. A kutatók azt is szeretnék elérni, hogy már az adott baktérium genetikai állományának vizsgálata alapján meg tudják határozni, melyik fág lehet hatékony ellene – mondta Kintses Bálint. 

A bakteriális rezisztencia rendszerszintű megközelítésének vizsgálata egyébként húsz éve indult el Szegeden Papp Balázs és Pál Csaba irányításával, jelenleg már mintegy ötven kutató dolgozik az SZBK-ban ezen a területen. További részletek itt olvashatóak az eseményről.