A baktériumok könnyen ellenállóvá válnak a jövő antibiotikumaival szemben

“Az új antibiotikumokat a fejlesztők gyakran úgy hirdetik, hogy nem alakul ki ellenük rezisztencia. Azonban ezt az állítást a rezisztencia-mentességről ritkán támasztják alá meggyőző adatok” – mondta Dr. Pál Csaba, akadémikus, a kutatások vezetője. Kutatásuk egy másik problémára is rávilágított: az antibiotikum-fejlesztés általában arra irányul, hogy az adott szer minél több baktériumra hasson, azaz minél szélesebb legyen a spektruma. Bár sok új antibiotikum hatékonyabb ebből a szempontból az elődeinél, ez egyáltalán nem garancia arra, hogy sokáig hatásos is marad a klinikumban, véli a kutató.

A két tanulmányban összesen 18 új antibiotikumot vettek górcső alá, az eredmények meglehetősen elkeserítőek: szinte minden tesztelt antibiotikum ellen gyorsan kialakult a rezisztencia, megcáfolva a korábban leközölt ígéreteket. Például, elsőként mutattak ki rezisztenciát a korábban csodagyógyszernek gondolt teixobaktin ellen. Sőt, az erre a szerre ellenállóvá vált baktériumok más fontos antibiotikumokra is rezisztensek lettek.

A helyzetet tovább súlyosbítja azon felfedezés. hogy a rezisztenciáért felelős mechanizmusok jelentős része már kimutatható klinikai izolátumokban, még mielőtt ezen baktériumok találkoztak volna az új szerekkel. Ennek két valószínű oka lehet: az egyik a meglévő antibiotikumok túlzott használata, a másik pedig az a tény, hogy az új antibiotikumok gyakran nem is annyira “újak”, mivel az elődeikhez hasonló elven működnek. Ez komoly veszélyforrást jelent, mivel így a legújabb antibiotikum jelöltek is hatástalanná válhatnak röviddel azután, hogy forgalomba kerülnek.

A kutatók szerint gyökeres szemléletváltásra van szükség az antibiotikum-fejlesztésben. A felelős cégeknek a fejlesztési folyamat kezdetétől be kellene építeni a lehetséges rezisztencia mechanizmusok átfogó vizsgálatát. Ezáltal csökkenhet a rezisztencia kialakulásának kockázata. Ez nem csak tudományos, hanem gazdasági szempontból is előnyös. Jelenleg ugyanis az antibiotikum-fejlesztések nagy része veszteséges, részben pont a rezisztencia korai felbukkanása miatt.

“Ki kell emelnünk, hogy néhány új antibiotikum viszont ígéretes a jövőre nézve. Ezekre lassabban alakul ki a rezisztencia, vagy csak bizonyos baktériumfajok képesek alkalmazkodni hozzájuk. A következő fontos lépés az, hogy minél jobban megértsük ezen ígéretes antibiotikumok közös jellemzőit” - jegyezte meg Dr. Daruka Lejla, a tanulmányok egyik első szerzője.

Az eredményeik a Science Translational Medicine és a Nature Microbiology tudományos folyóiratokban jelentek meg a közelmúltban.