1. Az ADF állítása: Gulyás Balázs a Telexnek azt állította, hogy a benyújtott tervezettel kapcsolatban a hálózat dolgozóival is egyeztetett: (https://telex.hu/.../gulyas-balazs-hun-ren-magyar...) „Gulyás Balázs szerint az ADF nem mond igazat, széleskörű egyeztetés történt a hálózat dolgozóival, és a törvénytervezetet végül minden kutatóintézet és -központ vezetője üdvözölte.”
Ugyanakkor korábban a HUN-REN honlapján (https://hun-ren.hu/.../hatekonysag-atlathatosag...) megjelent állítása szerint:
„A törvénytervezetet ma (november 7-én) kaptuk meg véleményezésre a KIM-től.”
Nem tudunk arról, hogy november 7. és a javaslat parlamenti benyújtása, november 19. között bármiféle – akár széles körű – egyeztetés zajlott volna a dolgozókkal. A korábbi workshopok és átvilágítások idején a szervezeti átalakítás tervei még alapelvi szinten sem voltak ismertek, de egyik átvilágítás következtetései sem alapozzák meg a törvényjavaslat értelmetlen központosító törekvéseit.
Az ADF állítása hamis. A valóság: a HUN-REN Központ november 7-én küldte meg véleményezésre a törvénytervezetet a HUN-REN 19 kutatóközpontja és önálló kutatóintézete vezetőinek azzal a kéréssel, hogy véleményezzék azt a saját központjuk / intézetük munkavállalóinak bevonásával és összesítve küldjék meg a HUN-REN IT részére a visszajelzést. A november 7-e és 14-e közötti időszakban a kutatóközpont vezetői számos munkavállalói fórumot tartottak. Egyértelmű tehát, hogy a törvénytervezet véleményezésébe a dolgozói állományt széleskörűen bevontuk. Ez abból is jól látszik, hogy az ADF képes volt a törvény benyújtását követően, éjszaka, néhány óra alatt részletes állásfoglalást közzétenni a kutatóhálózat munkatársaira hivatkozva.
2. Az ADF állítása: „A törvényalkotásnak van egy bizonyos keretrendszere. Minden törvénynek van egy abszolút alap szövegrendszere, de a HUN-REN átalakítási törvénytervezetben szó sincs KEKVA-ról, sem alapítványokról” – nyilatkozta Gulyás Balázs a Telexnek.
Az eredeti, november 7-én kiküldött szövegben szerepelt az alapítványokra való utalás, az azonban, hogy ezt az utalást kivették, nem csökkentette jelentős mértékben a hasonlóságot a KEKVA-szabályozással. Alaptalan továbbá az az állítás is, amely bejárta az egész kormányközeli médiát, hogy az átfedések jogtechnikai okokra vezethetők vissza. Elemzésünkben az érdemi részeket hasonlítottuk össze, és ezek mutattak jelentős egyezéseket. Az aktuális táblázat, amely a módosított KEKVA törvényt és a benyújtott HUN-REN-javaslatot veti össze, a https://adf2019.com oldalon érhető el.
Az ADF állítása hamis. A valóság: a HUN-REN tervezett szervezeti formájának semmi köze nincs a KEKVA típusú működéshez. Ezt már többször, részletesen kifejtettük. Ha az ADF sokszor mondja el ezt, attól még nem lesz igaz. A HUN-REN esetében nincs fenntartó-fenntartott viszony és nincs kuratórium. A HUN-REN irányítási struktúrájában továbbra is a többségében a tudomány művelőiből álló Irányító Testület a döntéshozó szerv, amely azonos hatáskörökkel bír a javaslat alapján, mint jelenleg. A KEKVA szabályokkal való egyezés a vagyon tulajdonba adása, a finanszírozás és az összeférhetetlenségi szabályok területén állnak fent. Azért ezeken a területeken, mert a HUN-REN költségvetési intézményből válik magánjogi, államháztatáson kívüli szervezetté, és ennek a folyamatnak az operatív részletei kerülnek rendezésre. Nincs és nem található egyezés az irányítási struktúrában, a vezetői hatáskörökben, a szervezeti felépítésben.
3. Az ADF állítása: „A HUN-REN új szervezetének működése teljesen más alapokon épül fel. Nincs fenntartó, nincs kuratórium, nincs tere intézményi autonómiai vitának” – állította Gulyás Balázs.
Ezzel szemben a törvényjavaslat 11. §-a megnevezi az alapítói jogok gyakorlóját: „(2) Az Irányító Testület: 1. gyakorolja az alapítói jogokat az e törvényben foglaltak szerint.” Azaz a KEKVA-kuratóriumokhoz hasonló módon létrejövő Irányító Testület ugyanúgy gyakorolja az alapítói jogokat, ahogy a KEKVA-kuratóriumok is gyakorolhatják: „(3) Az alapítói jogokat a kuratórium az e törvényben meghatározott módon gyakorolja” – írja a 2021. évi IX. törvény a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról. Már csak ezért sem igaz Gulyás Balázs azon állítása, hogy az így létrejövő Irányító Testület „hatáskörei pedig azonosak a jelenlegi IT-vel”. Abban persze igaza van, hogy nincs tere intézményi autonómiai vitának, mert ez a struktúra nyomokban sem tartalmaz autonómiát.
Az ADF állítása hamis. A valóság: a törvénytervezet szerinti Irányító Testület hatáskörei megegyeznek a KFI tv. szerinti HUN-REN Irányító Testület hatásköreivel. Sőt, mi több: a tervezet kiköti azt is, hogy az Alkotmánybíróság 2022-es döntésében kiemelt hatáskörökkel (mint az intézetek alapítása, átalakítása, megszüntetése, vagy a kutatóintézeti költségvetések elfogadása) kapcsolatos döntések meghozatalához az IT tudományos tagjai többségének jóváhagyása szükséges. Tekintettel arra, hogy a HUN-REN nem költségvetési szervként működik a jövőben a törvénytervezet szerint, hanem magánjogi jogalany lesz, így éppen azzal biztosítható a teljes autonómiája, hogy a többségében a tudomány művelőiből álló Irányító Testület kapja meg az alapítói jogok gyakorlását.
4. Az ADF állítása: „Az Alkotmánybíróság a kutatási szabadságról hozott döntésében meghatározott kritikus hatáskörök (például intézeti költségvetések elfogadása, intézetek megszüntetése, átszervezése, alapítása) vonatkozásában az IT tudományművelő tagjai többségének szavazata szükséges, és ez nem fog változni” – állítja Gulyás Balázs. Hasonló érveléssel állt elő Hankó Balázs helyettes államtitkára, Bódis László is. (https://hirtv.hu/.../onallo-jogallassal-rendelkezo-allami...)
Az Alkotmánybíróság 30/2022. (XII. 6.) AB határozatában (https://alkotmanybirosag.hu/ugyadatlap/...) azonban teljesen más módon létrejövő és más összetételű Irányító Testületről határozott: „Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a korábbi alkotmánybírósági gyakorlatból fakadóan az az alkotmányos elvárás, hogy a tudományos kérdésekben a tudomány művelői rendelkezzenek döntési jogosultsággal. A támadott törvényhely részben a tudománypolitikáért felelős minisztert, részben az MTA elnökét hatalmazza fel 6–6 tag delegálására. A testület legalább kétharmada a tudomány művelője kell, hogy legyen.” A javaslat minden lényeges elemében eltér a határozatban elemzett testülettől: sem a tagok száma, sem a kiválasztásuk módja, sem a „tudomány művelőinek” aránya nem felel meg az AB-határozatban írtaknak. Gulyás Balázs és a minisztérium érvelése, amely szerint az Alkotmánybíróság határozata értelmében a korábbi struktúra (részben) alkotmányos volt, ezért az átalakítás is az lesz, szembe megy a logika alapvető szabályaival.
Az ADF állítsa hamis. A valóság: az AB idézett határozatában nem elvárásként fogalmazódik meg, hogy az IT létszáma és a tagok kiválasztása úgy történjen, mint ahogyan a 2019-ben hatályos szabályok rendelkeztek róla, ezt mi sem mutatja jobban, hogy azóta is változott az IT tagok kiválasztására vonatkozó szabály és az IT létszáma is, mégsem okozott ez semmilyen alaptörvény-ellenességet. A törvényjavaslat minden lehetséges módon biztosítani kívánja a HUN-REN megfelelését a tudományos kutatás szabadsága Alaptörvény által rögzített követelményének.
5. Az ADF állítása: Gulyás Balázs szerint kiküldtek az összes munkatársnak egy kérdőívet, „hogy hogyan reagáltak erre az átvilágításra, mitől tartanak, mit szeretnének elérni”.
A kérdőívet valójában még jóval a normaszöveg ismertté válása előtt küldték ki, és az semmilyen konkrét kérdést nem tartalmazott az átalakítással és az új struktúrával kapcsolatban.
Az ADF állítása hamis. A valóság: éppen ez bizonyítja, hogy a HUN-REN már a törvénytervezet megalkotása előtt a vezetőkön túl valamennyi HUN-REN munkatárs véleményét megkérdezte a stratégiai irányok meghatározásának folyamata során. A munkatársak a véleményezés lehetőségével aktívan éltek is: 1374 db visszajelzés érkezett. A törvénytervezet véleményezésébe pedig a kutatóközpont- és intézetvezetőkön keresztül szintén valamennyi munkatárs bekapcsolódhatott.
6. Az ADF állítása: „Mint egységes hálózat ütőképesebb tárgyalópartnerek vagyunk a mindenkori kormánynál” – állítja Gulyás Balázs.
Valójában eddig is minden lehetősége megvolt arra, hogy a kormánnyal tárgyaljon. Nehezen hihető, hogy a miniszterelnök által kinevezett HUN-REN-elnök valamiféle hatalmi ellenpólust akarna felépíteni a kormánnyal és a miniszterrel szemben, és nem tudunk arról, hogy korábban bármilyen nyilvános kritikát megfogalmazott volna például a hálózat súlyos alulfinanszírozottsága miatt.
Az ADF állítása hamis. A valóság: a HUN-REN vezetése nem „hatalmi ellenpólust” kíván a Kormánnyal „szemben” képezni, épp ellenkezőleg: partnerséget ajánl a Kormánynak.
7. Az ADF állítása: „Április 1-től jön a megemelt összeg, de ehhez el kell végezni a transzformáció legfontosabb lépéseit.”
Nem tudunk arról, hogy létezne bármilyen szabályozás, ami a jelenlegi, korábban szintén ránk erőltetett rendszer többletfinanszírozását tiltaná. A tisztességes finanszírozást az átalakításhoz kötni egyszerű zsarolás, amivel a kormány a még megmaradt állami egyetemeknél is él, ezt láthatjuk most a BME esetében is, és valószínűleg az ELTE-vel szintén ez a terv.
Az ADF állítása hamis. A valóság: a HUN-REN megújítását maga a HUN-REN kezdeményezte egy 10 hónapos nemzetközi átvilágítás eredményei alapján. A HUN-REN vezetése olyan értékajánlatot fogalmazott meg a Kormány számára, aminek megvalósítása egy hatékonyabb és eredményesebb kutatóhálózathoz vezet. Önmagában a finanszírozás megemelése ezt a célt nem éri el, ahogy erre a nemzetközi átvilágítás is rámutatott.
8. Az ADF állítása: Gulyás Balázs és a helyettes államtitkár azon állításaira, hogy a benyújtott törvényjavaslat a nemzetközi átvilágítás eredményein alapulna, már többször reagáltunk: az egyébként vitatható módszertanú átvilágítás következtetéseiben nem szerepelt, hogy értelmetlen központosításra vagy a hálózat privatizációjára volna szükség.
Az ADF állítása hamis. A valóság: a nemzetközi átvilágítás a nemzetközi tudományos sztenderdeknek megfelelően, azok módszertanával valósult meg. A nemzetközi átvilágítással kapcsolatban Alexander Zehnder, az ETH Zürich professzora éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy a HUN-REN a kijelölt célokat csak működési struktúrája és folyamatai megújításával érheti el, amelyhez figyelmébe ajánlotta a HUN-REN vezetésének a legjobb nemzetközi példákat. Éppen ezen nemzetközi példák elemzése mutatott rá, hogy az önálló jogi személy keretében, a kutatóintézetek önállóságának megőrzése melletti működés a legjobb út.
9. Az ADF állítása: „A HUN-REN elnökének és vezérigazgatójának kezdeményezésére – az Irányító Testület felhatalmazásával – 2024 októberétől rendszeres egyeztetések történtek a kormányzattal a szervezet megújításáról és egy új, a jelenleginél lényegesen hatékonyabb működés jogi kereteinek kialakításáról” – írja a HUN-REN közleménye. (https://hun-ren.hu/.../tortenelmi-esely-a-megujulasra-a...)
Tekintve, hogy a normaszöveggel már november 7-én előállt a minisztérium, ezek szerint a javaslatot alig egy hónap alatt barkácsolták össze.
Az ADF épp egy pozitív dolgot kér számon a minisztériumon. A valóság: a kormányzat részéről valóban gyorsan összeállt az új törvénytervezet, a HUN-REN köszöni az előkészítő munkát. Ennek köszönhető, hogy a kutatóhálózat a jelentősen – 50%-kal – megemelt finanszírozáshoz már a jövő évben hozzájut. Amennyiben a törvénytervezet kodifikációja több hónapig elhúzódott volna, leghamarabb 2026-tól valósulhatott volna meg a finanszírozásnövelés.
10. Az ADF állítása: A HUN-REN propagandisztikus győzelmi jelentése szerint: „a tervezet rögzíti, hogy a HUN-REN első (új) Irányító Testületének (IT) jelölését a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács fogja véleményezni” – a később beválasztott tagokat tehát már nem.
Az ADF éppen az autonómia ellen érvel (újfent). A valóság: az alapítói jogokat a HUN-REN többségében a tudomány művelőiből álló Irányító Testülete fogja gyakorolni, az új IT tagokat maguk fogják választani, ebbe a kormánynak beleszólása már nem lesz. Éppen ez az autonómia egyik újabb garanciája. A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács a Kormány KFI tv.-ben rögzített tanácsadó, javaslattevő szervezete, amelyben helyet kapnak az MTA és a HUN-REN vezetői mellett a kutatási ökoszisztéma további szereplői is: az egyetemek és a vállalati szektor.
11. Az ADF állítása: Kiderül az is, hogy „az IT munkájában tanácskozási joggal részt vesznek a kutatási intézmények vezetői által delegált személyek”, tehát azok, akiket az elnök által kinevezett vezetők delegálnak.
Az ADF a kutatóintézetek vezetőinek kérése ellen érvel. A valóság: ez a módosítási javaslat a HUN-REN intézményvezetőinek kérésére került be ebben a formában, ami biztosítja, hogy az IT-ben még erőteljesebben meg tudjanak jelenni a kutatási intézmények szempontjai. A tervezet szerint a kutatási intézmények vezetőit az Irányító Testület és a tudományterületi alelnökök véleményének kikérését követően nevezheti ki.
12. Az ADF állítása: A javaslat szerint „létrejön a kutatási intézményvezetőkből álló Intézményvezetői Kollégium is” – amely testület szintén az elnök által kinevezett személyekből áll, döntési jogköre azonban még így sem lesz.
Az ADF újra a kutatóintézetek vezetőinek kérése ellen érvel. A valóság: ez a módosítási javaslat szintén a HUN-REN intézményvezetők kérésére került be, és biztosítja az IT és a kutatási intézmények vezetői közötti szorosabb együttműködést. Az ADF újfent egy olyan elemet kér számon, amit maguk a kutatási intézményvezetők javasoltak.
13. Az ADF állítása: „A Kormány döntése alapján a HUN-REN megújítása részeként jelentősen, már 2025-től 50%-kal (18 milliárd forinttal) növekszik a HUN-REN költségvetési támogatása, ami 2027-re eléri a 97 milliárd forintot. Emellett – ahogy az a tervezetben is megjelenik – a Kormány elkötelezett a kutatóintézetek által használt ingatlanvagyon megvásárlására a Magyar Tudományos Akadémiától és annak átadására a HUN-REN részére” – az erre szánt források azonban nem jelennek meg elkülönítve a 2025-ös költségvetés számai között.
Az ADF állítása hamis. A valóság: a benyújtott 2025. évi költségvetési törvény 3. oldalán szerepel, hogy „a tudománypolitikai ágazatban aktív szakemberek pedig 18 milliárd forintos bérfejlesztésre számíthatnak jövőre”. Emellett a HUN-REN költségvetésében a szintén a kormány által megígért +3 milliárd forint alapítói vagyon és transzformációs költség is megjelenik.
14. Az ADF állítása: A HUN-REN honlapjának egyik híre szerint: (https://hun-ren.hu/.../a-kozos-nyilatkozatban-es-az...) „A vezetők tájékoztatást kaptak a Transzformációs Programiroda felállításáról, annak működéséről, valamint az átalakítást végrehajtó szervezet felépítéséről, tematikus alprogramjairól. A legfőbb döntéshozó testületet, a Programirányító Bizottságot Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke vezeti, a Programba a három tudományterületet képviselő legnagyobb kutatóközpont főigazgatója is meghívást kapott.” Gulyás Balázs tehát az Irányító Testület mellett nemcsak a tárgyalódelegációba nevezte ki magát, de a Programirányító Bizottság irányítására is magát tartja a legalkalmasabbnak a központosítás jegyében.
Az ADF (újra) az autonómia ellen érvel. A valóság: a HUN-REN felelős vezetője az elnök, teljesen természetes, hogy személyesen irányítja és felügyeli az átállással kapcsolatos folyamatokat, hiszen azt rajta is fogja a HUN-REN közössége számonkérni, mint elsőszámú vezetőn.
15. Az ADF állítása: „A HUN-REN elnöke és vezérigazgatója továbbra is részletes tájékoztatást nyújt a kutatói közösségnek a Magyar Kutatási Hálózat megújításának időszerű lépéseiről.”
A törvényjavaslatból éppen a lényegi elemek hiányoznak: nem tudunk semmit a struktúráról, a kutatók közössége továbbra sem kapta meg sem a szervezeti és működési szabályzat, sem az alapító okirat tervezetét.
Az ADF állítása hamis. A valóság: az alapítói okirat és az SZMSZ kidolgozása a következő hetek feladata. Az operatív egyeztetések már több mint egy héttel ezelőtt elindultak a kutatási intézmények vezetőivel a részletek kidolgozása érdekében, miután november 14-én a törvényt érintő módosítási javaslatok vonatkozásában egyetértés alakult ki, amelyeket a minisztérium egytől-egyig át is vezetett a tervezetbe.
Az uniós források elvesztéséről azonban Gulyás Balázs mélyen hallgat. Az ADF továbbra is követeli, hogy semmiféle új törvényt ne fogadjanak el a kutatóhálózatról, amíg az Európai Unió nem nyitja meg újra az Erasmus és Horizon pályázatokat az ezekből a programokból kizárt egyetemek számára.
Az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat értelmében a HUN-REN egy sajátos jogállású jogi személy, amelyre háttérszabályként a Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni a korábbi tervezetben szereplő, a Ptk. szerinti alapítványokra vonatkozó mögöttes szabályok helyett.
Ismételten arra kérem tisztelettel a tudományos kutatói hálózat munkatársait, hogy megalapozott, tényszerű és igaz állításokat fogalmazzanak meg a HUN-REN-ben dolgozók és a nyilvánosság irányába egyaránt!
A kutatói közösség tagjaitól és minden munkavállalónktól pedig azt kérem, hogy ne az ADF és hozzá hasonló szervezetek elfogult, tényekről tudomást nem vevő közösségi média bejegyzései alapján tájékozódjanak, hanem választott vezetőiktől, a Központ munkatársaitól, valamint a HUN-REN honlapról.