Jó dolog egy kerti kistó, de nem mindegy milyen növények élnek benne

A kistavak – azaz az 5 hektárnál kisebb, állóvizes élőhelyek –, világszerte a leggyakoribb édesvízi élőhelyek közé tartoznak, de a mezőgazdasági tevékenységek, a városok terjedése, a klímaváltozás és más emberi hatások következtében gyorsan tűnnek el. Bár a természetesen kistavak száma fogyatkozik, Magyarországon is egyre több mesterséges élőhelyet hozunk létre kerti tavak formájában, amelyek menedéket nyújtanak számos vízi élőlénynek, például védett kétéltűeknek is. Sőt, ezek a kerti tavak száraz időszakokban különösen fontosak lehetnek a madaraknak, a beporzóknak és más szárazföldi állatoknak is.  

Növekvő számuk azonban új problémát is felvet: a dísznövény-kereskedelemben számos olyan vízinövény kapható, amelyek idegenhonosak, sőt akár inváziósak lehetnek. Mivel ezek a tavak magánterületen találhatók, a bennük élő fajok kutatása és nyomon követése nehéz. A lakosság bevonásával végzett adatgyűjtés, azaz a citizen science hatékony eszköz lehet e rejtett élőhelyek feltérképezésére.  

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) kutatói 2021-ben indították a MyPond nevű citizen science projektet, melynek célja a hazai kerti tavak élővilágának feltárása. A résztvevők adatszolgáltatása alapján az 560 kerti tó közel felében találtak legalább egyet a vizsgálatba bevont hat inváziós növényfaj közül.  

A kutatás szerint a vízijácint (Eichhornia crassipes) gyakran előforduló fajnak számít, és világszerte a legkárosabb inváziós vízinövényként tartják számon. Szintén sűrűn megjelent a kagylótutaj (Pistia stratiotes), valamint több alámerült faj is, például az átokhínár (Elodea), a csavarhínár (Vallisneria) és a brazil süllőhínár (Myriophyllum aquaticum). Ezen fajok többsége trópusi eredetű, de már több európai országban is megtelepedtek. Magyarországon a jelenlegi éghajlati viszonyok, például a téli fagyok még korlátozhatják terjedésüket, azonban termálvizekben át tudnak telelni. Számos faj már jelen van természetes vizeinkben és a klímaváltozás várhatóan tovább fog kedvezni az elterjedésüknek. Bár eddig elsősorban emberi tevékenység révén kerültek be természetes vizeinkbe, a kerti tavakat látogató vízimadarak is szerepet játszhatnak a terjesztésükben.  

„A MyPond projekt résztvevői rengeteg értékes információval segítettek feltárni, hogy milyen fajok élnek ezekben a rejtett, magánterületen található élőhelyeken” – mondta a cikk vezetőszerzője, Barta Barbara. „A visszajelzések azt is mutatják, hogy sokan nem tudják, mely növények szerepelnek az Európai Unió inváziós fajlistáján, ami teljesen érthető, hiszen ezekről kevés információ érhető el a vásárlás során. Ezért is fontos, hogy a tó tulajdonosokkal és árusokkal együtt dolgozzunk és segítsük őket, például a káros fajok beazonosításában.”  

A kutatók kiemelik a környezeti nevelés és a tájékoztatás fontosságát, amelynek a vásárlók és az eladók bevonására is ki kell terjednie. „Fontos, hogy a tótulajdonosokat és a kertépítőket támogassuk a jó választásokban, például azzal, hogy őshonos növényfajokat ajánlunk alternatívaként, amelyek nemcsak biztonságosak, de a hazai élővilágot is erősítik.”