Magyar kutatók elsőként készítettek európai szintű összegzést a városi beporzókat segítő beavatkozások hatásáról

Nemzetközi szinten hiánypótló kutatást végeztek el a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontban, ahol összehasonlították a beporzó-barát módon és a hagyományosan kezelt városi zöldterületeket. A kutatók az Ecology Letters tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukkal elsőként nyújtanak európai szintű összegzést a biodiverzitás-barát városi élőhelykezelés jelentőségéről.

Összesen 28 eredeti kutatási adatsort gyűjtöttek össze, amelyek 15 évet és 12 európai országot fednek le, 1051 mintavételi terület adataival. A kutatók a tágabb társadalmi és ökológiai szempontokat figyelembe véve konkrét javaslatokat fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy hogyan tehető kedvezőbbé a városi környezet a beporzók számára.

A beporzók alapvető szerepet töltenek be az ökoszisztémák működésében és az emberi jólét fenntartásában. Míg a mezőgazdasági területeken már régóta vizsgálják a beporzókat segítő beavatkozásokat, városi környezetben csak az utóbbi időben kezdett el gyorsan növekedni az ezzel foglalkozó kutatások száma. A magyar kutatók által elvégzett tudományos összesítés hozzájárul a hatékony szakpolitikai döntések meghozatalához.

Az Ecology Letters tudományos folyóiratban megjelent elemzésükben azt vizsgálták, hogy a beporzókat segítő beavatkozások milyen hatással vannak a növényzetre, a virágkínálatra, valamint számos beporzó csoportra. Az eredmények azt mutatják, hogy a kezdeményezések általában kedvezően hatnak mind a növényekre, mind a beporzókra, bár eltérő hatások figyelhetők meg beporzó csoportok, kezelési és élőhely típusok, valamint tér-időbeli tényezők szerint.

A beavatkozások általános hatásain túl összehasonlították a különböző típusú kezeléseket is, például a területkezelés elhagyását, a ritkább kaszálást, a vadvirágok vetését vagy ezek kombinációját, valamint különféle élőhelyeket, például parkokat, gyepeket, útszegélyeket, illetve magán- és közkerteket. Az összesített eredmények alapján a beporzó-barát beavatkozásoknak többnyire pozitív hatása volt, és sosem negatív. A beavatkozások közül a virágvetés, az élőhelyek közül pedig az útszegélyek, valamint az északnyugat-európai helyszínek mutatták a legerősebb pozitív hatást.

Dr. Süle Gabriella, a tanulmány vezető szerzője kifejtette: „Szintézisünk megalapozza a biodiverzitást segítő városi zöldterület kezelési gyakorlatok jelentőségét. Ezek a beporzó-barát kezdeményezések nemcsak közterületeken, hanem magánkertekben, közösségi kertekben, zöldtetőkön és erkélyeken is alkalmazhatók, lehetőséget adva arra, hogy javítsuk a lakosság rovarokhoz és vadvirágos, magasabb növényzethez fűződő viszonyát.”

Dr. Szigeti Viktor,  a budapesti beporzó rovarok megfigyelésének vezetője hozzátette: „Bár nagy erőfeszítéssel gyűjtöttük és összesítettük az adatokat, bizonyos hiányosságok így is láthatóvá váltak. Még kevés ismerettel rendelkezünk a mediterrán térségről, egyes beporzó-csoportokról, például a viráglátogató bogarakról, illetve az olyan újabb beavatkozásokról, mint a talajban fészkelő rovarokat célzó kezdeményezések. Egy szintézis mindig alkalmas arra, hogy rávilágítson a következő lépésekre: világos az igény hosszabb távú, nagyobb léptékű kutatásokra, amelyek egyszerre vizsgálnak több beporzó csoportot, beavatkozási típust és élőhelyet, akár globális szinten is, mezőgazdasági, városi és védett területeken egyaránt.”

A 38 szerző közös beporzó-ökológiai szakértelmére támaszkodva a kutatók nemcsak a hiányosságokat tárták fel, hanem konkrét javaslatokat fogalmaztak meg arról, hogy hogyan lehet a városi környezetet kedvezőbbé tenni a beporzók számára, miközben a tágabb társadalmi és ökológiai szempontokat is figyelembe veszik.

Az éghajlatváltozás és a városok terjeszkedése miatt egyre nagyobb szükség van a helyi adottságokra szabott, együttműködéseken és kutatásokon alapuló biodiverzitás-segítő beavatkozásokra.

Dr. Báldi András kutatóprofesszor kiemelte: „Tanulmányunk egyszerre hoz ökológiai és társadalmi-gazdasági érveket, valamint rávilágít a beporzó-barát beavatkozások előnyeire és esetleges hátrányaira is. Ajánlásaink felhívják a figyelmet a hiányosságokra, és intézkedéseket javasolnak a beavatkozások finomhangolására, elsősorban a beporzók, de egyúttal a városi lakosok igényeit is szem előtt tartva.”