Láthatatlan hatás: közvetlen kapcsolat van a légszennyezés és a csökkenő születésszám között

A kutatók átfogó elemzésükben azt vizsgálták, hogy a különböző típusú légszennyező anyagok milyen hatással vannak a születési arányokra Európában. Elemzésükbe beépítették a tíz legfontosabb szennyezőanyagot: nitrogén-dioxid (NO₂), nitrogén-monoxid (NO), különböző nitrogén-oxidok (NOx), ózon (O₃), kén-dioxid (SO₂), különböző méretű szálló por (PM2.5 és PM10), benzol (C₆H₆), ólom (Pb) és szén-monoxid (CO). A kvázi-kísérleti mérés során a szélsebességet és a hideg („fűtési”) napok számát használták ahhoz, hogy a szennyezési koncentráció oksági hatásait feltárják.

„A hideg napok száma a szakirodalom alapján közvetlenül nem befolyásolja a termékenységet. Viszont mivel hidegebb napokon jobban fűtenek, és a fűtés miatt nagyobb a légszennyezés, ezért ennek a segítségével el tudunk különíteni olyan időszakokat, amikor alacsonyabb vagy magasabb a légszennyezés” – magyarázta Szabó-Morvai Ágnes, a HUN-REN KRTK tudományos főmunkatársa és a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa. 

A kutatók szerint a légszennyezés termékenységre gyakorolt hatásával kapcsolatos korábbi becslések általában földrajzilag és időben is korlátozottak voltak. Ezzel szemben tanulmányuk 657 régió adatait elemezte Európában és a szomszédos területeken, akár hatévnyi adatot felhasználva, míg a születési arányszámokat Európa 36 országából és környező régióiból gyűjtötték.

A kutatók eredményei ok-okozati kapcsolatot tárnak fel a szálló por koncentrációjának növekedése és a születésszám jelentős csökkenése között. Azaz ha a levegő szállópor-koncentrációja emelkedik (egy szórásegységnyivel), az a következő évben 14,1%-os, két évvel később pedig további 17,2%-os visszaesést eredményez a születések számában. Különösen súlyos ez a hatás az alacsonyabb GDP-jű régiókban, ami rámutat arra, hogy a szegényebb térségek még nagyobb kihívásokkal szembesülnek, sorolják a kutatók. A szállópor figyelembevétele mellett a többi légszennyező anyag hatása a fertilitásra már elenyésző volt a számítások alapján.

A kutatás hangsúlyozza a célzott környezetvédelmi intézkedések szükségességét. A szálló por szintjének csökkentésével a kormányok nemcsak a közegészségügyet javíthatnák, hanem hozzájárulhatnának az európai termékenységi ráta csökkenésének mérsékléséhez is – ami különösen fontos az öregedő népesség és a csökkenő munkaerő-állomány miatt. A kutatók hozzáteszik, a különböző szakpolitikai területek jelentős szinergiában lehetnek egymással, vagy akár gyengíthetik is egymást. „Ilyen lehet, hogyha például egy nagy családtámogatási csomagot abból próbálnak finanszírozni, hogy légszennyezés-növelő gazdasági tevékenységeket ösztönöznek” – mondta Szabó-Morvai Ágnes.

A kutatás kimutatta, hogy a termékenységet jelentősen befolyásolja a levegőben lévő szálló por. Ennek legfőbb forrásai a fa- és széntüzelés, valamint a benzin- és dízelmotorok koromkibocsátása. „Ezért az energiahatékonyabb fűtési rendszerek bevezetése, a járműflotta fiatalítása és a forgalombahelyezési szabályok szigorítása nemcsak a levegőminőség javítása szempontjából lenne előnyös, hanem hozzájárulhatna a születésszám növekedéséhez is” – tette hozzá a HUN-REN kutatója, hangsúlyozva, hogy a levegőminőség javítása ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem a társadalmi és gazdasági ellenálló képesség fontos tényezője.

A születésszámot és a termékenységet persze nem csak a légszennyezés tudja befolyásolni. A klímaváltozás az életünk legtöbb területére kihat: a gazdaságtól a környezetünkön át egészen az alvási szokásainkig sok mindent érinthet. Az egyre melegebb napoknak olyan társadalmi hatásai is vannak, amelyekről ritkábban beszélünk. Ahogy korábban részletesen írtunk róla, Hajdu Tamás, a HUN-REN KRTK kutatója a hőmérséklet-növekedés és a termékenység kapcsolatát vizsgálta.