A kukorica és a burgonya szenvedheti meg az idei aszályos nyarat, de almából is kevesebb teremhet itthon

Az elmúlt három évtizedben hazánkban egyértelműen nőtt az aszályok gyakorisága és súlyossága, sőt ezek az események egyre gyakrabban intenzív hőhullámokkal együtt jelentkeznek. Az éves csapadékmennyiség csökkenésén túl a helyzetet tovább nehezíti a csapadék éven belüli eloszlásának kedvezőtlen változása is. A klímaszakértők számításai az előttünk álló évtizedekre az aszályhelyzet további súlyosbodását vetítik előre. 

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontjának kutatói szerint ráadásul az aszályok nemcsak gyakoribbak lesznek, hanem hosszabb ideig is tartanak, és egyre nagyobb területeket érintenek majd, amelyek súlyos kihívást jelentenek mind a mezőgazdasági, mind az ipari és közüzemi vízfelhasználók számára. 

Kutatóink szerint rövid távon az aszály következtében elsősorban a mezőgazdasági termelés szenved kárt, súlyosan érintve a legfontosabb szántóföldi növénykultúrákat. Hosszabb távon az ismétlődő, erős kiszáradás a talaj szervesanyag-tartalom csökkenését, szerkezetromlást, a talaj vízvisszatartó-képességének gyengülését okozza, ezzel rontja a talajok minőségét, ami a termőképesség csökkenéséhez vezet, hangsúlyozta Bakacsi Zsófia, a HUN-REN ATK Talajtani Intézetének osztályvezetője.  

Az idei aszály különösen a kukoricát, a nagy vízigényű hüvelyeseket és a burgonyát érinti érzékenyen, de szinte minden szántóföldi és ültetvényes növénykultúrára hatással van, főleg ha a kritikus fejlődési fázisokban (pl. virágzás, termésképzés) jelentkezik a csapadékhiány. A gyümölcsfákat (alma, kajszi, cseresznye pl.) a folyamatos vízhiány legyengíti, fogékonyabbá válnak a betegségekre, illetve a virágzás alatti aszály jelentős terméskiesést okozhat.  

„Az aszály hatásait számos technológiai megoldással lehet csökkenteni” – mondta Fodor Nándor, a HUN-REN ATK MGI intézetigazgatója, aki szerint vízhiányt és/vagy hőstressz jobban tűrő növényfajták nemesítésével, valamint a talaj szervesanyagtartalmának és vízvisszatartó-képességének növelésével lehet ellensúlyozni az aszályos időszakok hatásait. A kutató ugyanakkor hozzátette, hazánkban jelentősen növelnie kell az öntözhető területek nagyságát, korszerűsíteni kell az elavult öntözőrendszereket és vízkivételi műveket, egy átfogó vízgazdálkodási stratégia mentén. 

A HUN-REN ATK kutatói szerint a mesterséges intelligencia hatékonyan segíthet az aszálykezelésben az erőforrások felhasználásának optimalizálásával és a növénynemesítés felgyorsításával. „Az AI-algoritmusok képesek meghatározni a mezőgazdasági területek optimális víz- és tápanyagigényét, javíthatják az öntözőrendszerek hatékonyságát és csökkenthetik a vegyszerhasználatot” – mondta Fodor Nándor, aki szerint az AI lényegesen lerövidítheti az új, szárazságtűrő vagy különböző kórokozókkal szemben ellenállóbb növényfajták nemesítéséhez szükséges időt a rendelkezésre álló genetikai és környezeti információk elemzésével.