A koronavírus-fertőzés terjedési láncának visszakövetésében és a klinikai fejlesztés alatt álló vakcinajelöltek várható hosszú távú hatékonyságának előrejelzésében is segíthet az a vírusgenom-kutatási program, amely konzorciális együttműködéssel, szegedi, pécsi, debreceni és budapesti kutatóintézetek és klinikák közreműködésével valósul meg, és bekapcsolja hazánkat a COVID-kutatás nemzetközi kollaborációjába. A vírus teljes genetikai állományának (genomjának) vizsgálata más járványtani elemzésektől független információforrás, amellyel reprodukálható a COVID-19-járvány tavaszi-koranyári hulláma, és megtudható, milyen vírusváltozatok terjednek jelenleg az országban.
A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 vírus klinikai mintákból izolált változatainak genetikai elemzése az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) vezetésével, a Pécsi Tudományegyetemhez tartozó Virológiai Nemzeti Laboratóriummal együttműködésben zajlik, több klinikai diagnosztikai laboratórium bevonásával. A projekt legfrissebb eredményei alátámasztják, hogy a SARS-CoV-2-ként (SARS-CoV-2: súlyos akut légúti tünetegyüttest okozó koronavírus 2-es típusa) számon tartott, új típusú koronavírus-fertőzés hazai második hulláma független a tavaszi itthoni járványterjedéstől: a jelenlegi járványügyi helyzet nem a tavasszal kialakult és lappangva terjedő fertőzési láncok folytatása, hanem a nyár közepén történt újbóli behurcolások eredménye. A genomszekvenálással (a vírus örökítőanyagának precíz feltérképezésével) feltárt vírusváltozatok összehasonlító elemzése arra is egyértelműen rámutat, hogy amíg a hatékony korlátozások következtében a tavaszi első fertőzéshullám hazánkban lokális maradt, addig az őszi szakaszban már országos kiterjedésű fertőzési láncolat is létrejött, ami megerősíti a belföldi széthurcolás szerepét és alátámasztja, hogy a járványügyi korlátozások kulcsfontosságúak a fertőzés terjedésének megakadályozása, illetve lassítása szempontjából.
Lényeges, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus genetikai állománya ugyan folyamatosan változik, de ez a változás viszonylag lassú folyamat más vírusok (például az influenzavírus) genetikai módosulásaihoz képest – tájékoztat prof. dr. Jakab Ferenc a Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) vezetője, és dr. Kemenesi Gábor, a VNL munkatársa. A vírus örökítőanyagának természetes változásai (mutációi) ugyanakkor fontos szerepet játszhatnak a kórokozó életképességében és fertőzőképességében, a mutációk időbeli és térbeli mintázata pedig fontos információt ad a járvány terjedéséről.
A vírusváltozatok genetikai vizsgálata alapján kirajzolódó ún. evolúciós törzsfát elemezve megállapítható, hogy az első észlelt magyarországi behozatalok jellemezen február végén és március első felében történhettek – abban az időszakban, amikor az első fertőzések felütötték a fejüket Nyugat-Európában. Ez a megállapítás egyben azt is igazolja, hogy hibás az az általános népvélekedés, miszerint a vírus már korábban is terjedt volna hazánkban – mutatnak rá a genomszekvenciák bioinformatikai elemzését végző kutatók, dr. Ari Eszter és dr. Vásárhelyi Bálint Márk.
A Magyarországon jelenleg terjedő fertőzési láncokat kialakító vírusváltozatok alapvetően megegyeznek az Európában terjedő vírusvariánsokkal: a mostani járványhullámot olyan változatok dominálják, amelyek a tavasz során más európai országokban alakultak ki. A konzorciális együttműködéssel folyó hazai tudományos munka célja, hogy a kutatócsoportok evolúciós és bioinformatikai tudására építve a hazai koronavírus-genomok gyors, valós idejű vizsgálatával új információt nyerjenek a járvány magyarországi terjedéséről és az új vírusváltozatok felbukkanásáról – összegzik a projektet vezető dr. Kintses Bálint és dr. Papp Balázs, az SZBK és a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) munkatársai a tudományos munka fő célkitűzését. A hazai vírusváltozatokkal kapcsolatos adatok a nemzetközi vírusmonitorozásnak is fontos elemei, mivel a kórokozóval kapcsolatos ismeretek bővítése révén segítik a jövőbeli járványügyi helyzetekre való felkészülést, lehetővé téve a veszélyesebb vírusváltozatok hazai megjelenésének észlelését. Mindezek mellett a vírusmódosulások folyamatos követése annak is fontos eszköze, hogy minél precízebben lehessen megítélni a védőoltási programok és a terápiák várható hatékonyságát.
A teljes elemzés, amely magában foglalja a ma Magyarországon terjedő vírusváltozatok kiértékelését, elérhető itt.
Aktuális statisztikák
Azóta, hogy 2019 decemberében felütötte fejét a SARS-CoV-2-ként (SARS-CoV-2: súlyos akut légúti tünetegyüttest okozó koronavírus 2-es típusa) számon tartott, új típusú koronavírus, világszerte rendkívüli ütemben nő a fertőzöttek száma. Az Egészségügyi Világszervezet december 1-jei statisztikai adatai szerint világviszonylatban közel 63 millió fertőzöttet tartanak nyilván, és csaknem 1,5 millió haláleset következett be a koronavírus-fertőzés szövődményei miatt. Összehasonlításként, a védőoltással megelőzhető szezonális influenzavírus-fertőzéssel összefüggő éves halálozást világviszonylatban 650 000 körülire becsülik, és a 2009-ben világjárványt (pandémiát) okozó H1N1 influenzavírus első éves halálozási száma sem haladta meg a 400 000 főt. Hazánkban a regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma megközelíti a 220 ezer főt, a mostanáig elhunytak száma pedig majdnem 5000.