A HUN-REN Hazahívó Programjának friss eredményei
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat stratégiai fontosságú feladatának tekinti a külföldön alkotó tehetséges magyar kutatók hazahívását és külföldi kutatók Magyarországra vonzását. A külhonban már komoly tudományos eredményeket elért szakemberek bekapcsolása a hazai kutatás vérkeringésébe a HUN-REN azon törekvésének egyik alapköve, hogy Magyarországot a kutatás-fejlesztés-innováció terén Európa és a világ élvonalába emelje.
Nemzetközi viszonylatban versenyképes kutatócsoportok létrehozására már indított kiválósági programot a HUN-REN. A tavaly kiírt pályázat első eredményei biztatóak: hét vezető kutató – hatan közülük külföldön dolgozó magyarok, egyikük pedig külföldi szakember – kezdte vagy kezdi meg hamarosan a tudományos munkát Magyarországon, saját kutatócsoportot alapítva olyan kurrens és jelentős hasznosítási potenciállal rendelkező területeken, mint a genomika, a rákkutatás vagy a geofizika.
„Fiatal, tehetséges magyar kutatók jönnek haza a kezdeményezésünk nyomán. Ez bizonyítja, hogy igenis van mód a nemzetközi tapasztalatokkal és eredményekkel rendelkező tudósaink hazahozására, sőt még magasan jegyzett külföldi kutatóknak is tudunk vonzó perspektívát kínálni. A 2023 márciusában életre hívott Hazahívó Programunk jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy kiemelkedő, nemzetközi mércével mérve is jelentős kutatási eredmények szülessenek, amelyek támogatják a magyarországi innováció minőségi szintlépését, hazánk versenyképességének biztosítását a globális tudományos közösségben” – mondta Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke, az intézmény és a Kulturális és Innovációs Minisztérium közös sajtótájékoztatóján. Gulyás Balázs kiemelte, ez a bevonzóképesség garanciát ad arra, hogy a jövőben a magyarországi fiatalok itthon találjanak mentorokra nemzetközileg elismert szaktekintélyek személyében, akiknek a tanácsaira, irányítására számíthatnak.
Az eseményen Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter ismertette a Neumann János Program részeként, 6 milliárd forintos keretösszegből megvalósuló Research Grant Hungary-t. A magyar kormány által indított program kiemelt támogatással ösztönzi a nemzetközi tudományos élmezőnybe tartozó külföldi, illetve külföldön dolgozó magyar kutatókat, akik ígéretes kutatási projektjeik megvalósításával hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország a térség kutatás-fejlesztési és innovációs központjává fejlődjön.
„Műhelyteremtő, iskolateremtő személyiségeket keresünk. A 2029-ig tartó program keretösszege felülről nyitott, egyetlen olyan jelentkezőt sem utasítunk el, aki kiválóságot hoz Magyarországra. A cél az, hogy 2030-ra egymillió emberre 9000 kutató jusson hazánkban, s bekerüljünk az EU 10 legjobb innovátora közé" – emelte ki a program kapcsán Csák János. A miniszter arról is beszélt, jelenleg négy Nobel-díjassal tárgyalnak, akik segíthetik a magyar tudomány fejlődését. Az egyik Krausz Ferenc, akinek a vezetésével már megalakult a Kutatási Kiválósági Tanács, a másik Gerard Mourou, a 2018-as fizikai Nobel-díj nyertese, aki az ELI-APS Lézeres Kutatóintézettel és a Szegedi Egyetemmel működik együtt. Rajtuk kívül egy szingapúri anyagtudományi professzort és a Corvinus Egyetem bázisán társadalomtudományi területen tevékenykedő James Heckmant, a University of Chicago Nobel-díjas professzorát is sikerülhet megnyerni Magyarország számára.
Jakab Roland, a HUN-REN Központ vezérigazgatója kiemelte, a kormányzat a HUN-REN hazahívó kezdeményezései mellé állt, jelentős forrásokat biztosítva vezető kutatók Magyarországra vonzásához. A HUN-REN hálózata pedig befogadó szakmai otthont biztosít az úttörő kutatásoknak.
„Várakozásaink szerint olyan értékes nemzetközi tudás és tapasztalat érkezik haza a pályázat nyomán, amely a szellemi tőke növelése mellett a gazdaság élénkítésének eszközévé is válhat. A megvalósuló kutatások eredményei piaci értelmet nyerve, fellendíthetnek bizonyos tudásintenzív iparágakat Magyarországon” – hangsúlyozta Jakab Roland. A vezérigazgató elmondta, hogy megkezdődött a HUN-REN Központ szolgáltató és támogató funkcióinak megerősítése, amely hatékonyabb kutatói munkát eredményez a hálózat kutatóhelyein. Folyamatban van egy digitális alapokon nyugvó szervezetirányítási rendszer kialakítása, amely a kutatók adminisztratív terheit csökkenti, valamint a kutatói életpályát támogató teljesítményértékelő és -előjerelző rendszer kiépítését célozza. A Központ aktívan támogatja az MI-alapú technológiák elterjesztését, adaptációját, erősíti a kutatócsoportok közötti együttműködéseket. Nemzetközi pályázatíró szakmai csoport alakul kompetenciaközpontként támogatva a kutatókat. A vezérigazgató hangsúlyozta, a HUN-REN szervezeti eszközeivel is megbecsüli a hazánkba érkező kutatókat, hiszen ők és kutatóhelyeik intenzíven hozzá tudnak járulni a gazdasági és társadalmi innovációhoz.
A sajtótájékoztatón egy hazatért magyar, egy tekintélyes amerikai, egy svéd és egy holland kutató is beszámolt magyarországi kutatásairól és a HUN-REN hálózatában a hazai tudományos közösséggel folytatott munka során szerzett tapasztalatairól.
A Stanford Egyetemről hazaérkezett Róna Gergely sejtbiológus elmondta, nagyon pozitív emlékképe volt a magyarországi kutatásairól, régóta vágyott arra, hogy hazajöjjön. Ennek a nagy lépésnek a financiális oldalát teremtette meg a Hazahívó Program, így örömmel tért vissza, hogy berendezze laboratóriumát a HUN-REN TTK Molekuláris Élettudományi Intézetében, ahol a kutatócsoportjával a neurális DNS-hibajavítás molekuláris mechanizmusait vizsgálja a neurodegeneratív betegségek jobb megértése érdekében.
A holland Sierd Cloetingh, a világ egyik legjelentősebb geofizikusa, az Európai Tudományos Akadémia egykori elnöke és a European Research Council korábbi alelnöke a magyar Princeton-nak minősítette a föld- és űrtudományok szempontjából a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetét. Cloetingh professzor három évtizede dolgozik magyar kutatókkal, áprilistól a soproni intézet vezető kutatója, számos fiatal kutatóval dolgozik együtt. Legtöbbjük a PhD fokozat megszerzése után visszatért Magyarországra, az ELTE-re, vagy a soproni intézetbe, esetleg a geoenergetikai magánszektorba, ami jó példája az „agyak körforgásának”.
Christer Halldin, a stockholmi Karolinska Intézet professzora az 1943-ban radiokémiai Nobel-díjat kapott Hevesy György „lépteit követve” jött Magyarországra. Amint a sajtótájékoztatón felidézte, a magyar tudománnyal, a kutatókkal Gulyás Balázs professzor ismertette meg, akivel mintegy három évtized óta dolgozik. Halldin professzor két évtizede működik együtt hazai kutatókkal és cégekkel a gyógyszerfejlesztésben, illetve az emberi agyról képeket készítő szkennerek fejlesztésében. „A második tudományos hazám Magyarország” – jelentette ki.
„A legérdekesebb tétel Magyarország nemzeti mérlegében az, amit gyakran immateriális javaknak neveznek. Az ország nagyon nehéz évszázadot tudhat maga mögött, ám éppen emiatt óriási mennyiségű magyar tehetség „szóródott szét” a világban. A program, hogy ezt a tehetséget, ezt a humántőkét visszahozzuk, nagyon is életképes” – fejtette ki az amerikai David Goldman, a világ legnagyobb bankjainak egykori vezető közgazdásza, aki karrierje jelentős részét a Wall Streeten töltötte, és kvantitatív modelleket készített a hitelkockázat és az országkockázat értékelésére. Egy éve a HUN-REN-t is segíti tanácsaival. „Az innováció nem az agyi elektromosság véletlenszerű ingadozásaival jön létre. Innováció akkor történik, ha az mélyen gyökerezik egy közös kultúrában, egy közös hagyományban. Magyarország erőfeszítései, hogy megőrizze nemzeti sajátosságait, és építsen kultúrájára, eredményeire, megalapozzák az innováció következő években várható hihetetlenül fontos szerepét. Egy fiatal magyar kutató számára a hazajövetel a legizgalmasabb döntés, amit most meghozhat” – szögezte le David Goldman.