A Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó 49 kutatóintézet működésének áttekintése januárban indult az élettudományok (LIFE) területén működő intézményekben, tavasszal a matematikával és természettudományokkal (STEM) foglalkozó kutatóhelyeken tettek látogatást az elismert nemzetközi kutatókat is soraikban tudó bizottságok, az utolsó szakaszban pedig a humán tudományoknak (SHAPE) otthont adó intézetek kerülnek sorra. Az átfogó értékelés célja, hogy pártatlan és őszinte képet adjon nemzetközi összevetésben a HUN-REN kutatóintézeteinek helyzetéről, valamint a lehetséges kitörési pontokról.
Június végén, a HUN-REN negyedik stratégiai workshopján mutatják be annak a vizsgálatnak az első eredményeit, amelynek záró szakasza május végén kezdődött a humán tudományokkal foglakozó kutatóhelyek felmérésével.
A szaktekintélyekből álló értékelő bizottságnak júniusban a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja és a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpontja mutatkozott be. Előbbi három intézetet foglal magába (Közgazdaságtudományi Intézet, a Regionális Kutatások Intézete és a Világgazdasági Intézet), utóbbi négy nyelvészeti kutatóintézet (Általános és Magyar Nyelvészeti Intézet, Lexikológiai Intézet, Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Intézet, valamint Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézet) összeolvadásával alakult 2021-ben.
A KRTK munkatársai bemutatták a bizottságnak a kísérleti közgazdaságtani kutatásokat segítő, 40 végpontos laboratórium infrastruktúráját, és az ott végzett különleges kísérleteket is. Ugyancsak a KRTK ad helyet a régióban egyedülálló, világviszonylatban élenjáró, 12 terminállal felszerelt, szigorú rendszabályok betartásával használható különleges kutatószobának is, ahol az erre jogosultak elérhetik a Központi Statisztikai Hivatal által előkészített, közvetlen azonosításra alkalmatlan egyedi adatokat tartalmazó állományokat.
Az NYTK alapfeladata tudományos kutatások folytatása a magyar, az általános és alkalmazott nyelvészet, az uráli nyelvészet és a fonetika területén, valamint a magyar irodalmi és köznyelv nagyszótárának elkészítése. A bizottság hallhatott az NYTK PULI névre hallgató óriásprojektjéről is. A PULI hasonló a ChatGPT néven ismert mesterséges intelligenciához, csak magyar nyelvből lényegesen kifinomultabb. A PULI segítségével a generatív mesterséges intelligencia működését vizsgálják, egyebek mellett azt, hogy a program minden szövegrészlet után képes megmondani, mi a legvalószínűbb következő szó. A PULI megjelenése óta az is kiderült, alkalmas egy piaci rés betöltésére is: a nagy szolgáltatók webes MI alkalmazásait megelőzve tud anonimizálni szenzitív adatokat.
A HUN-REN KRTK-t és NYTK-t értékelő bizottság tagjai:
Prof. Alexander J.B. Zehnder, a szingapúri Nanjang Technológiai Egyetem (NTU) vendégprofesszora, a svájci ETH Zürich professor emeritusa, a HUN-REN Tanácsadó Testületének elnöke.
Dr. Szabó István PhD, a HUN-REN Központ stratégiai és innovációs vezérigazgató-helyettese, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal korábbi tudományos és nemzetközi elnökhelyettese, a Magyar Közgazdasági Társaság Innovációs Szakosztályának alapítója.
Prof. Dr. habil. Aczél Petra egyetemi tanár, kommunikációkutató, retorikus, a Kutatási Kiválósági Tanács, az MTA Kommunikáció- és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottsága, valamint az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság tagja.
Dr. Gósy Mária, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont emeritus fonetika- és pszicholingvisztika-professzora, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakmai Kollégium elnöke, a Nemzetközi Fonetikai Társaság korábbi elnöke.
Christopher Ball, a Quinnipiac Egyetem Közép-európai Intézetének (CEI) alapítója és igazgatója, valamint Connecticut tiszteletbeli magyar konzulja. 1994-1998 között a Magyar Atlanti Tanács programigazgatójaként, majd az Institute of Current World Affairs (USA) tudományos munkatársaként dolgozott
Prof. Robert Kennedy, a Nanjang Business School üzleti menedzsment szakának egykori Goh Tjoei Kok professzora, a kanadai Ivey Business School korábbi dékánja
Roger Vergauwen, a Leuveni Egyetem Filozófiai Intézetének professor emeritusa, a Pittsburghi Egyetem (USA) korábbi vezető kutatója, jelenleg a belgiumi Nemzeti Logikai Kutatóközpont (NCNL-CNRL) elnöke.
Andreas Freytag (kizárólag a KRTK-ban), a jénai Friedrich-Schiller Egyetem közgazdaságtan professzora, a dél-afrikai University of Stellenbosch tiszteletbeli professzora és az Adelaide-i Egyetem Nemzetközi Kereskedelmi Intézetének vendégprofesszora. Emellett a Tutwa Europe igazgatója, valamint a brüsszeli ECIPE vezető kutatója és a johannesburgi SAIIA vezető munkatársa.
Chris Hann (kizárólag a KRTK-ban), a Kenti Egyetem, valamint a Martin Luther Egyetem és a Lipcsei Egyetem tiszteletbeli professzora, a Max Planck Institute for Social Anthropology egykori igazgatója, az Academia Europaea tagja.
Prof. Marc Vervenne (kizárólag a KRTK-ban), a Leuveni Egyetem korábbi, jelenleg tiszteletbeli rektora, professor emeritusa. A Holland-Flamand Akkreditációs Szervezet (NVAO) szakértője az új egyetemi programok értékelésében, és a hollandiai felsőoktatási intézmények értékelésével foglalkozó bizottságok tagja.
A felmérési szakaszt követően a munka konkrét javaslatok megfogalmazásával folytatódik
Az értékelő bizottságok tagjai az elmúlt 6 hónapban végigjárták mind a 49 kutatóintézetet, és testközelből láthattak néhány páratlan érdekességet is. Utóbbiak közé tartozott az ország legnagyobb méretű, muzeális, teljesen felújított bemutató távcsöve a Svábhegyi Csillagvizsgálóban. Jártak az állatorvos-tudomány egyetlen hazai főhivatású kutatóhelyén is, ami a molekuláris mikrobiológia kutatási bázisa. Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetünkben a legmodernebb mikroszkópok és az idegrendszer aktivitását mérő eszközöket tekintették meg, míg a martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet világviszonylatban is a legkorszerűbbek közé tartozó Fitotronjának klímakamráiban megfigyelhették, hogyan növekszenek a növények egymástól eltérő klimatikus körülmények között.
„Az értékelések eredményeit felhasználva célunk egy olyan modern tudományos ökoszisztéma megalapozása intézeteinkben, amely alkalmassá teszi hazánkat egy innovációs szintlépés megvalósítására” – hangsúlyozta Gulyás Balázs professzor, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke.