Intézetek
A HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet (HUN-REN BTK AGI) a genetikai kutatási területek színes palettáját sorakoztatja fel. A 2021 márciusában alakult új intézet programjainak többségében a kutatások fókuszában a Kárpát-medence és a környező területek humán népességeinek populációgenetikai vizsgálata áll. A HUN-REN BTK AGI szorosan együttműködik a HUN-REN BTK Régészeti Intézetével, valamint azokkal a hazai egyetemekkel, amelyek régészettudományi intézettel rendelkeznek (ELTE, PPKE). A csoport munkája során komoly hangsúlyt fektet a legkorszerűbb technológiák és elemzési módszerek használatára, illetve a nemzetközi együttműködésekben való szerepvállalásokra.
A HUN-REN BTK Filozófiai Intézet általános küldetése, hogy ápolja a magyar filozófiai kultúrát, hogy kutatásokat végezzen az egyetemes filozófiatörténet és a filozófia különböző diszciplínái terén, és azok eredményeit a nemzetközi szakma számára hozzáférhetővé tegye, továbbá hogy a filozófia nemzetközi eredményeit magyar nyelvű filozófiai alkotásokkal és szövegkiadásokkal közvetítse a magyar kultúra számára. Kiemelt területnek tekinti a humántudományok tudományfilozófiáját és az eszmetörténetet, az európai kontextusában vizsgált magyar filozófiatörténetet, a gyakorlati filozófiát, valamint a természettudományokkal és a mesterségesintelligencia-kutatással dialógust folytató ismeretelméleti és metafizikai kutatásokat.
A HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet a magyar nemzeti kulturális örökség irodalomtörténeti korpuszának alapkutatási intézménye. Rendszerszerűen tanulmányozza a magyar irodalomtörténet korszakait, irányzatait, műfajait, alkotóit, művészeti elveit és intézményeit a reneszánsz kortól a 20–21. század fordulójáig. A magyar mellett a magyarországi latin nyelvű műveket, a szomszédos népek és a nyugat-európai nemzetek irodalmaival való kapcsolatrendszert is kutatja. Az intézet az irodalmi szövegek kritikai kiadásának, textológiai feldolgozásának centruma. Kézikönyvei, könyvsorozatai, folyóiratai, nyilvános adatbázisai, open access internetes tartalomszolgáltatása révén tudományos, közművelődési és közoktatási feladatokat is vállal, illetve a digitális irodalomtudomány, az elektronikus textológia és filológia módszertanának kialakítása által alkalmazott kutatást és fejlesztést is végez.
A HUN-REN BTK Moravcsik Gyula Intézet létrehozásának célja a klasszika-filológia módszertanára támaszkodó hazai kutatások intézményesítése és koordinációja volt. Mivel az utóbbi évtizedek során a felsőoktatás rendszerében a hagyományos filológiák egyre inkább a háttérbe szorultak, és láthatóan csökkent az irántuk megnyilvánuló érdeklődés is, a 2021 márciusában megalakult intézet céljai között szerepel a tudományterület és az általa képviselt módszertan, továbbá ismeretanyag megőrzése. Az intézet nagy oktatási és kutatási tapasztalattal rendelkező munkatársai fontosnak tartják a tudományos utánpótlás műhelykeretek között történő képzésében való részvételt is.
A HUN-REN BTK Művészettörténeti Intézet a hazai művészettörténet-írás egyik legfontosabb kutatóműhelye. A magyar művészet történetének teljességét kutatja az államalapítástól napjainkig. Feladata a magyarországi építészet, képző- és iparművészet történetének szisztematikus feldolgozása és közzététele, az ezzel kapcsolatos dokumentumok gyűjtése, megőrzése és nyilvánosságuk biztosítása. Az intézet honlapján érhetők el – a saját gyűjtemények anyagán kívül – a magyar művészet történetének legfontosabb kézikönyvei és bibliográfiái. Az intézet gondozza az MTA Művészeti Gyűjteményét és a Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményt is, illetve itt készül a magyarországi művészet történetének kézikönyve, és itt szerkesztik a művészettörténet vezető hazai (magyar és idegen nyelvű) folyóiratait.
A HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet a hazai néprajztudomány legfontosabb, vezető kutatóműhelye. Témacsoportjainak feladatvállalásai kiterjednek a magyar néprajztudomány, az etnológia, a folklorisztika, valamint a kulturális- és szociálantropológia jelentős területeire, és egyaránt fókuszálnak a történeti dimenziójú, a jelenkori, illetve az alkalmazott vetületeket érintő kérdésekre. A néprajztudomány vezető szerepet játszik a nemzeti kulturális örökség meghatározásában és a nemzeti identitás kialakításában. Az intézet égisze alatt születnek meg a tudományszak összefoglaló művei (Néprajzi Lexikon, Néprajzi Atlasz, Magyar Néprajz, folklór-műfajkatalógusok), jelenleg a Népköltészeti Lexikon munkálatai zajlanak. Kézikönyvei, könyvsorozatai, rendszeresen megjelenő évkönyve, tudományos rendezvényei által az intézet az új kutatási eredmények közreadásának és megvitatásának is teret biztosít.
A HUN-REN BTK Régészeti Intézet az élelemtermelő társadalmak kialakulásától a kora újkorig terjedő nyolc évezredet átfogó komplex, módszertanilag is iránymutató kutatásokat végez, elsősorban a Kárpát-medencében. Meghatározóak a településrégészeti, mikroregionális és topográfiai kutatásai, és az ezek során feltárt jelentős emlékek, köztük világi és egyházi központok monografikus feldolgozása és az eredmények (Antaeus, Hereditas Archaeologica Hungariae) igényes népszerűsítése is a feladatai közé tartozik. Az intézet az ezredforduló után a környezetrégészet és a roncsolásmentes vizsgálatok mellett az archeogenetika legfontosabb magyarországi műhelyévé vált, folyamatosan üzemelő laboratóriummal, tapasztalt, külföldön képzett munkatársakkal, nagy mintavételi gyakorlattal. Számos jelentős hazai és nemzetközi intézménnyel, többek között a Harvard Medical Schoollal együttműködve Európában is kiemelkedő kutatásokat végez.
A HUN-REN BTK Történettudományi Intézet fő feladatai közé tartozik a magyar társadalom és állam történetével kapcsolatos alapkutatások végzése, kézikönyvek (különösen forráskiadások) és összefoglaló művek készítése, az új kutatási eredmények szakszerű publikálása, ezek széles (magyar és nemzetközi) körben való terjesztése, kapcsolattartás a szakma hazai és nemzetközi intézményeivel, a magyar történészek nemzetközi szereplésének összefogása és súlyának növelése, valamint a magyarországi közgondolkodás formálása. Mindezt úgy, hogy élve a tudományos népszerűsítés eszközeivel, a „hagyományos” eszközök (konferenciák, könyvkiadások stb.) mellett nagy mértékben támaszkodik a társadalom többségét elérő felületekre is.
A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet tevékenysége a magyar zenetudomány Bartók Béláig, Kodály Zoltánig és Szabolcsi Bencéig visszanyúló módszertani hagyományai szellemében ötvözi a történeti zenei és a zene-, illetve táncfolklorisztikai kutatásokat, ugyanakkor alkotó módon viszonyul a 21. század tudományos-szellemi áramlataihoz. A nemzeti kultúra szempontjából kimagasló jelentőséggel bíró gyűjteményei, különösképpen a Bartók Archívum, a népzenei és néptánc archívum, meghatározzák a fő kutatási feladatokat: a Bartók-kutatás, a magyar, magyarországi és szomszédnépi népzene gyűjtése, archiválása, rendszerezése, közreadása, a magyar néptánc kutatása és közreadása valamint a régi zenetörténet, elsődlegesen a középkori és kora újkori liturgikus egyszólamúság és forrásainak közreadása, a magyar zenetörténet 16–21. százada, illetve a zenei muzeológia terén.
